Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

község vezetői akkor, amikor Dévaványa egészen különleges bajainak orvoslására kértek segítséget. Ha valahol szükség van a mezőgazdasági termelés fokozására és korszerűsítésére, úgy Dévaványa e téren a legelső. Itt erre valóban nagy szükség volt, de meg is volt rá a lehetőség. A rossz talajviszonyokból eredő elmaradottságot, mely sajátságos jellemzője a község mezőgazdasági helyzetének, egyedül az államhatalom segítségével lehet megszüntetni, amelyre számtalan formában nyújt illetve biztosít lehetőséget a földművelésügyi miniszter most megismert programja. A legilletékesebb helyre eljuttatandó emlékirat legelső feladatnak a talajjavítást jelölte meg, melynek intézményes megszervezéséhez és végrehajtásához nagy összegű és kedvezményes államkölcsön folyósítását javasolta. Az idevonatkozó elgondolások anynyira ésszerűnek és keresztülvihetőknek tűntek, hogy nemcsak helyi szolgálatban, de országos vonatkozásban is felkeltették a figyelmet. Különös súlyt helyezett az emlékirat a takarmánytermesztés előmozdítására, mert a visszamaradt állattenyésztést mindaddig nem voltak képesek fejleszteni, amíg a takarmánytermelés eredményességét nem látják biztosítottnak. Az utolsó két gazdasági évben ijesztő mértékben lecsökkent az állatállomány. Ennek növelése és minőségi feljavítása a bőséges takarmányozáson kívül elsőrendű tenyész apaállatok kedvezményes áron való juttatását is feltételezte. Ezért azt kérte a bizottság a földművelésügyi minisztertől, hogy e téren is legyen a gazdáinknak segítségére. A termelési tőke hasznosítására nézve ugyancsak újszerű gondolatot vetett fel a bizottság. Termelési szerződések kötésének megszervezését és termelési előlegek folyósítását javasolta a kisgazdaságok részére is. Úgy vélték, hogy helyes és ésszerű termelési szerződések kötésével a kisgazdák termelési átlagát is jelentékenyen lehetne fokozni. A felhasználásra kerülő zsidóbirtokok eldarabolásával kapcsolatosan részleges tagosítási eljárás bevezetését is szükségesnek tartották, és arra helyeztek nagy súlyt, hogy akinek földet juttatnak, lehetőleg egy helyen és annyit juttassanak, hogy abból egy család, két ló és egy tehén eltartásával tényleg meg is tudjon élni. A mezőgazdasági igazgatás kérdését is tárgyalta az emlékirat és ezen a téren is egészen újszerű elgondolásokat javasolt. A mezőgazdasági szakoktatás előnyeit is igénybe óhajtották venni, amikor téli gazdasági iskolát kértek a község részére. Foglalkozott ezen kívül a bizottság a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének kérdésével, és e tekintetben is konkrét javaslatot terjesztett elő az emlékirat. Az elkészítésre kerülő emlékiratból e néhány kiragadott gondolat is mutatja, hogy a községi mezőgazdasági bizottság komolyan és odaadóan foglalkozott a község mezőgazdasági helyzetével, és mint kezdeményező és véleményező szerv kifogástalanul illetve elismerésre méltó módon töltötte be hivatását. K. Tóth Ferenc bizottsági tag javaslatára egy hídmérleg és egy szelektor felállítását illetve beszerzését kéri az elöljáróságtól a mezőgazdasági bizottság. A nagy érdeklődés mellett lefolyt mezőgazdasági bizottsági ülés B. Kiss Márton főjegyző felvilágosító és elismerő szavaival és ifj. Z. Nagy Ferenc alelnök zárszavával ért véget.

738 738 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - X. évf. 2. szám. - 1942. január 10. 265