Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A KÖZSÉGI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÉS MŰKÖDÉSE DÉVAVÁNYÁN A MŰKÖDÉS JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI A magyar Nemzetgyűlés 1920. augusztus 18-án rendelte el az 1920. évi XVIIL, a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvénycikk kihirdetését. Ez másnap meg is történt.

721 Majd egy évet kellett azonban várni a törvény végrehajtási utasításának, a 35.200/1921. B.M. és F.M. számú - a földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter által közösen kiadott - rendeletének a megjelenésére. Ez a rendelet a községi (városi), járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokról is szólt, és 1921. július 15-én hirdették ki. Maga a törvény négy fejezetből állt: - mezőgazdasági bizottságok, - mezőgazdasági kamarák, - Országos Mezőgazdasági Kamara, - vegyes rendelkezések. Jelen esetben csak az első fejezet érdekel bennünket. Első lépés a községi mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosultak összeírása volt. Minden választói csoportról külön összeírási ívet kellett készíteni, amelyben a választókat betűrendben szerepeltették. A törvény előírta, hogy az összeíró jegyzékben öt, illetve később hét csoportba kellett besorolni a választásra jogosultakat a következők szerint. 1. csoport: mezőgazdasági munkások, cselédek, alkalmazottak, akik más csoportba nem sorolhatók. 2. csoport: 10 kat. holdnál nem nagyobb földbirtokkal rendelkezők, illetve az ilyen birtokok haszonélvezői és haszonbérlői. 3. csoport: 10-30. kat. holdas birtokkal rendelkezők, illetve az ilyen birtok haszonélvezői és haszonbérlői. 4. csoport: 30-100 kat. holdas birtokok tulajdonosai, illetve ilyen birtokok haszonélvezői és haszonbérlői. 5. csoport: 100 kat. holdnál nagyobb birtokkal rendelkezők, illetve az ilyen birtokok haszonélvezői és haszonbérlői. Az 1937. évi XVII. törvénycikk- az úgynevezett „kamarai novella" - a választói csoportok beosztását módosította. Az 1-4. csoportokat változatlanul hagyta, míg az 5. csoportba a 100-500 kat. holdas birtokkal rendelkezők, illetőleg az ilyen birtokok haszonélvezői és haszonbérlői kerültek. 6. csoport: 500 kat. holdnál nagyobb birtokok tulajdonosai, illetve haszonbérlői és haszonélvezői tartoztak. 7. csoport: gazdatisztek. E törvény megjelenéséig a 4., de főleg az 5. csoportba tartozók számának növelése érdekében a törvény úgy rendelkezett, hogy a gazdatiszteket és más hasonló feladatkör721 Az 1920. évi törvények gyűjteménye. - Kiadja a M. Kir. Belügyminisztérium. - Bp., 1920. Pesti Könyvnyomda Rt. 102-130. p. 254