Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

gatási értelemben - Bihar vármegye rétközi járásához tartozott.

38 A település külterületének kisebb, déli része a Körösmenti-sík tájegységhez tartozik (1.12.23. jelű mikrorégió). Természetföldrajzi szempontból a két alig különböző' mikro régió tájtipológiai elkülönítését a folyamszabályozások után kialakult vízválasztó, a mikroreliefet figyelembe vevő, a Körösök, ill. a Hortobágy-Berettyó irányába lejtő belvízöblözetek indokolhatták. A TERÜLET MORFOLÓGIÁJA A domborzat átlagos tengerszint feletti magassága 82-84 mBf közötti tökéletes síkság.

39 K-i és D-i része ártéri szintű síkság. Középső, és Ny-i része ugyancsak alacsony, de többségében ármentes síkság. Amennyiben részletesebben megvizsgáljuk a terület mikrodomborzatát, szembetűnő, hogy elhagyott folyómedrek, morotvák, övzátonyok, kiszáradt mocsári mélyedések kusza hálózata szabdalja a felszínt. A mélyebb (egykori meder és mocsári) un. alacsony ártéri területek 80-82 m magasak. A magasabb természetes terepalakulatok, többnyire teraszszigetek általában 84-86 m közötti tengerszint feletti helyzetűek. Az alacsony ártér és a teraszszigetek átmeneti morfológiai helyzetben lévő köztes térszínek a magas ártéri szintek. A terület legmagasabb térszíni formái a mesterséges kunhalmok. A táj vízrendezések által erősen átalakított mai képe a földtörténet folyamán a földi belső- és külső erők hatására végbement állandó változások, a Kárpát-medence kéregmozgásai, területek kiemelkedése, süllyedése, egyes részterületek egymáshoz viszonyított relatív elmozdulása,

40 ciklikus lepusztulási és feltöltődési folyamatok sorozata nyomán alakult ki. A jelenlegi felszín kialakulásának, felépítésének, arculatának szinte minden vonását, makro- és mezoformáit, de a mikrofonnak túlnyomó részeit is a folyók építő és romboló munkája hozta létre. Közülülük leginkább szembeötlő a Tisza, a Berettyó és a Körösök egymással egybefüggő árterén, a legmélyebb területeken a kiterjedt mocsári térszínek, a területet behálózó, vándorló, meanderező folyóágak holtágakkal, lefűződött morotvákkal tarkított kusza meder és keskeny, ívelt mélyedésekkel tagolt övzátony hálózata, fonatos allúviuma és a vizek munkáit már kevésbé tükröző teraszok síkjai, kisebb-nagyobb szigetei. A térképekről, légi- és űrfelvételekről sok helyen ugyancsak jól leolvasható az árvizek idején a vizek kitörési helyén keletkező fokok és a kilépő vizek által kivájt fattyúágak rendszere is.

41 KALMÁRNÉ VASS Eszter vizsgálatai szerint a vízrendezések előtt Dévaványa környékén a 82 m alatti mBf helyzetű területek állandóan víz alatt álltak, a 82-84 m közöttiek időszakosan voltak vízzel borítottak és a 84 m-nél magasabbak az egykori szárazulatok.

42 Ennek a „tökéletes síksági" rónaságnak a rendkívüli változatosságát a tagolt mikrodomborzat mellett a vidék külterületi helyneveinek gazdagsága is őrzi és ékesen bizonyítja.

43 38 N. KISS 1960. 39 mBf = méter a Balti-tenger szintje felett. 40 MARSI-SÍKHEGYI 1997. 41 DOMOKOS-RAKONCZAY1986. 42 KALMÁRNÉ VASS 1999., KALMÁRNÉ VASS 2000. 43 BERECZKI 1980., HAJDÚ 1995., BÍRÓ 1997. 23