Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Határozatilag kimondta a képviselő-testület, hogy a helybeli földigény kielégítése után további felosztást egyáltalában nem javasol, mert az így juttatott területek nem elegendőek egy-egy család eltartására. A megmaradó föld minősége is olyan gyenge, hogy azt egy-két holdas parcellákban üzemeltetni lehetetlen, ezért azt az igénylők át sem vennék.

672 1923-ban már megkezdődött a helyszínre küldött egyesbíró tevékenysége a községben, aki mellé úgynevezett „azonossági tanúkat" küldött a képviselő-testület a földigénylők igényjogosultságának bizonyítására. Ugyanakkor felkérték a tárgyalásvezető bírót, hogy az előző tárgyaláson lehagyottak igényjogosultságát újból bírálja el, mert igen sok méltánytalan és indokolatlan kirekesztés történt. Ezek minél teljesebb kielégítését is kérték dr. Mikó Jenő tárgyalásvezető bírótól.

673 Ugyanakkor a község megkísérelte azt is, hogy békés egyezség alapján minél hamarabb befejezze a föld kiosztásával kapcsolatos munkálatokat, mert látta azt, hogy az O.F.B. közbeiktatása nagymértékben lelassította az ügyek intézését. Ezért 1924. július 30-án küldöttséget menesztettek a Földművelésügyi Minisztériumba, és szakértő közreműködését kérték a békés egyezség megkötéséhez. Ugyanakkor azt is el szerették volna érni, hogy mind a haszonbérek, mind a földek árát a kiküldött szakértő a lehető legalacsonyabbra szorítsa le. „...Ez annyival inkább kívánatos volt, mert az eljárás országszerte kezd elégedetlenségeket kelteni, mert az igényjogosultak a föld árával és haszonbérével megbirkózni nem tudnak, s így kénytelenek a földet odahagyni..."

674 Balázsovits Dezső

675 államtitkár Szabó Gyula állami jószágfelügyelőt küldte ki a tulajdonosokkal való egyezség lebonyolítására, aki 1924. szeptemberében napokig tárgyalásokat folytatott azért, hogy a földreform gyors és kielégítő módon végrehajtható legyen a községben. Megkísérelte arra rávenni a tulajdonosokat, hogy hozzanak áldozatot és mondjanak le önként birtokaik bizonyos nagyságú részeiről. Két napig tartó huzavona eredményeképpen a birtokosok összesen 983 magyar hold nagyságú területet ajánlottak fel ingyen. A főjegyző megjegyezte, hogy ez sem biztos mennyiség és nem végleges szám, mert a tárgyaláson Fekete Izsó Imre csak megbízottal képviseltette magát, aki a jegyzőkönyvet alá sem írta. Jakabfy Dezső, Tápay Károly, Bérezi Zsigmond és Reisner Artúr másnap meg sem jelentek a megbeszélésen, és a jegyzőkönyvet szintén nem írták alá. Összehívták az igénylők értekezletét is, amelyen a megjelent 200-250 egyén a birtokosok felajánlását elfogadta. A pontosság kedvéért érdemes részletezni a 8.006/1924. O.F.B. ítélet megállapításait. 672 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1922. február 13. - 7/1922. kgy. szám. 673 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1923. június 9. - 53/1923. kgy. szám. 674 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 81/1923. kgy. szám. 675 BALÁZSOVITS DEZSŐ dr. államtitkár (Szentes, 1876. március 27. - ?) Középiskoláit Szentesen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1899-ben avatták államtudományi doktorrá. Ekkor lépett a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába. 1920 óta hivatalból kijelölt tagja volt az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak. 236