Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Az O.F.B. a végzés indoklásában elmondta, hogy a 8.006/1924. O.F.B. számú ítélettel az egész birtok megváltását látta jónak. A tanya azonban épületekkel megfeleló'en volt ellátva. Ennek kihasználása nemzetgazdasági szempontból is szükséges volt. Ezért úgy döntött, hogy 400 kat. holdat a Magyar Vallásalapnak juttat, amelyet később 700 kat. holdra emelt fel azért, mert a tanyaépületek átvétele és fenntartása aránytalanul nagy terhet rótt volna anyagilag a Magyar Vallásalapra. A Magyar Vallásalap azonban bejelen­tette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy akár a 400, akár a 700 kat. holdban megál­lapított birtokot átvehesse. A fentiek alapján elesett az a földbirtok-politikai cél, mely Fekete Izsó Imre egész birtokának igénybevételét különösen indokolttá tette volna. Az O.F.B. ugyanis a Déva­ványa határában a huszonöt éves hosszú lejáratú haszonbérbe juttatott 505 kat. hold 1.410 négyszögöl kiterjedésű közlegelőn felül földbirtok-politikai célokra megváltás útján megszerzett 4.646 kataszteri hold 208 négyszögöl kiterjedésű területet. Ebből a területből Fekete Izsó Imrétől a Vallásalapnak juttatni kívánt 700 holdon felül - az időközi visszalépések következtében - még vissza is maradt 961 kat. hold 1.182 négy­szögöl. Ezek szerint Dévaványán az elsősorban kielégítendő földbirtok-politikai célok már megvalósultak, és ezen felül még nagyobb földmennyiség is áll az O.F.B. rendelke­zésére. A Vallásalap visszalépése következtében tehát új helyzet állt elő és felmerült, hogy az új helyzetben az O.F.B. új döntésre kényszerül. Az O.F.B. a rendelkezésre álló adatok alapján tehát azt állapítja meg, hogy Fekete Izsó Imre a dévaványai földbirtoká­nak szerzésére fordított vagyoni erőt nem a háborús szerzési lehetőségek kifogásolható kihasználásával szerezte, másrészt méltányolta a bíróság azt is, hogy Fekete Izsó Imre a román megszállás alatt is hazafias magatartást tanúsított. Az O.F.B. figyelembe vette, hogy Dévaványán az elsősorban megvalósítandó földbir­tok-politikai célok teljes kielégítést nyertek, a kimaradt földek felhasználásával pedig a még jelentkezhető földbirtok-politikai célok is megvalósíthatók, továbbá szem előtt tartva a megjelölt méltányossági okokat (1920:XXXVI. t.c. 11. §.) ezért Fekete Izsó Im­rének a megváltott földbirtokából még fel nem használt területet részére visszahagyta. 636 Az újságokban először úgy jelenik meg az ügy, hogy „a zsombokakoli puszta parcel­lázása megszűnt. Pedig az első osztályú földre sok jelentkező lett volna." 637 Majd rövide­sen a képviselő-testületi gyűlések jegyzőkönyvének az oldalain jeleik meg. Állást kellett foglalnia a testületnek abban, hogy hozzájárul-e a Fekete Izsó Imre zsombokakoli bir­tokos tulajdonát képező földbirtok parcellázásához. Ehhez hozzájárultak. 638 Ebből a most tárgyalt O.F.B. ítéletből és magából az ú. n. »zsombokakoli ügyből" azért nagyon sok mindent megtudhatunk a dévaványai földbirtokreform végrehajtásá­ról. Nevezetesen: 1./4.646 kat. hold 208 négyszögöl szántóföldet 25 éves hosszúlejáratú haszonbér­letekké alakították át. Sajnálatos, hogy a parcellák nagyságáról nem kaptunk adatokat. 2./A fent jelzett területre sem mutatkozott igény, ezért 961 kat. hold 1.182 négy­szögöl területet nem tudtak kiosztani. (Ezen felül maradt volna még a 700 kat. hold.) 636 O. L. - Z-140, 513. csomó - R-982 - 42.163/1926. O.F.B. végzés. 1926. október 10. 637 TÚRKEVEI ÚJSÁG - 1928. április 29. 638 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 9. kötet. - 1928. augusztus 14. 76/1928. kgy. szám. 4340/928.ikt.sz. 225

Next

/
Thumbnails
Contents