Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

HÁZHELYRENDEZÉS Az előző fejezetben már figyelemmel kísérhettük azt a tényt, hogy a 1921. május 21-i képviselő-testületi közgyűlésen 63 házhelyre jelentkezőt vettek számba, akik közül csupán háromnak nem ismerték el az igényjogosultságát.

581 Ugyanezen év szeptember 10-én, szintén a közgyűlésen a község életében később döntő fontosságú javaslat kimondására került sor, egyelőre még csak az ötlet szintjén. Itt Várkonyi Ignác főjegyző ismét visszatért a házhelyek kérésének, kiosztásának ügyére. Elmondta, hogy a község közelében nincs olyan birtok, amely alkalmas lenne erre a célra. És most következik a lényeg: „...az elöljáróság nevében javasolja, hogy a földbirtokrendező bíróság közbejöttével a m. kir. vallásalap ecsegi birtokából, és pedig az ecsegi állomás előtti részen a 7315, 7316, 7317, 7318 és 7320 helyrajzi számú parcellák sajátíttatnának ki házhelyek céljára. Ezen terület 60 kat. hold és 855 n. ölet tesz ki. Egy ilyen telep létesítése mind a munkások, mind az ott körül levő nagyobb birtokok érdekét is szolgálná, mert a munkás közel kapná a munkaalkalmat, viszont a birtokos közel kapná a munkást. Ezen kívül itt kiadható lenne a törvényben maximumként előírt 600 n. öl mindenkinek, ennek területén a háztartáshoz szükséges kapásnövények is betermeszthetők lennének..."

582 A jegyzőkönyv megszövegezése az ötlet gazdájának az „elöljáróságot" nevezi meg, de Várkonyi Ignác főjegyző mondta ki azt, hogy az ecsegi állomással szemben kellene egy telepet létrehozni, amiből azután kinőtt Pusztaecseg - majd Ecsegfalva, a ma közel kétezer lelkes település - alapja.

583 Mire ebből a javaslatból, ill. indítványból Pusztaecseg lett, addig még nagyon sok minden történt, ettől a ponttól kezdve azonban e fejezet két vonulatban tárgyalja a házhelyrendezés ügyét. HÁZHELYRENDEZÉS DÉVAVÁNYÁN Az első átfogó és minden részletre kiterjedő állásfoglalás a házhelyek kérdésében is a 8.006/1924. O.F.B. számú ítéletben olvasható, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1924. április 29-i keltezéssel adott ki Börcsök Andor

584 másodelnök aláírásával. Ebben az ítéletben már az olvasható, hogy a házhelyhez juttatható érdemes kérelmezők listája I-VL szám alatt mellékletei az ítéletnek, amelyeket azonban a legnagyobb sajnálatunkra egyetlen levéltárban sem találtunk meg. Az ítéletben 349 házhelyre jogosult számára 65 kat. hold 800 n. öl területet vettek igénybe.

585 A kiosztásra kerülő házhelyek nagyságát Dévaványa belterületén 300 négyszögölben állapították meg. A kijelölt terület nagysága ehhez elegendő is volt. Az O.F.B. erre a következő területeket vette igénybe: 581 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1921. május 21. - 46/1921. kgy. szám. 582 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1921. szeptember 10. - 86/1921. kgy. szám. 583 Mivel az elöljáróság „lelke", „esze" és irányítója a mindenkori főjegyző', akinek akarata, hozzájárulása nélkül nem történhet semmi az „elöljáróság" elnevezése alatt, így kimondhatjuk, hogy a mai Ecsegfalva megalapítójának Várkonyi Ignác főjegyző' tekinthető, aki mindentől függetlenül megérdemelné, hogy a falu legalább egy utcát elnevezzen róla. 584 BÖRCSÖK ANDOR (Martonvásár, 1872. december 21. - Bp., 1938. november 4.) jogi író, az Országos Földbirtokrendező Bíróság másodelnöke (1921-től). 585 A 8.006/1924. O.F.B. számú ítélet 2.oldalán számolási hiba miatt csak 700 négyszögöl szerepel. 209