Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

letet váltottak meg. A megváltásra kerülő birtokrész az érdekeltekkel való megállapodás alapján történt. A megváltott földek egyéni juttatásra szánt részének megváltását 10 évre elhalasztotta, és az árat ekkor fogja megállapítani. Tette ezt részben azért, hogy az ezeken elhelyezett kérelmezők azokat meg is tarthassák, másfelől tekintettel volt arra is, hogy a volt tulajdonosok esetében nem létfenntartási szükséglet az ár azonnali felvétele. Az O.F.B. Reisner Bélát, valamint a kiskorú Bíró testvéreket a Reisner-féle birtok megosztásával kapcsolatban annak tűrésére kötelezte, hogy a Reisner Artúr és Reisner Endre jutalékában megváltott területbe eső, a tanyától nyugatra fekvő, és az egész területen végighúzódó három, mélyebb fekvésű Eresrét vizének levezetése céljából a parcellák északi határán egy új csatornát kell készíteni, hogy ezen keresztül a vizet a főcsatornába lehessen vezetni.

514 A Reisner-testvérek birtokából a még ki nem osztott 58 kat. hold földből Vass Ferencnek 18 kat. holdat, Elek Ignácnak és Erdős Mihálynak 20-20 kat. holdat juttatott az O.F.B.

515 A 4188/1925. O.F.B. számú ítéletnek azt a részét, amely a megváltási árat és a haszonbért állapítja meg, Monori Károly és társai megfellebbezték. Az O.F.B. a fellebbezésüket elfogadta, mert az újonnan meghallgatott szakértők elmondása szerint a megváltott terület ugyan átlagosan 15 aranykorona értékű, de ezek az ingatlanok a község belterületétől 8,5 km-re fekszenek. A területet földnélküli mezőgazdasági munkások részére osztották ki. Az ingatlanok feltalaja televényes, altalaja kötött agyag, úgynevezett réti földek, részben szikfoltokkal tarkázva, melyeken a víz megáll, egyes parcellák azonban teljes egészükben jó minőségűek és szik mentesek. Az egyes parcellák termőképessége, talaj összetétele, könnyebben vagy nehezebben való megmúvelhetőségükre tekintettel a szakértők öt értékosztályt találtak megkülönböztetendőnek. Az egyes osztályokba sorozott parcellák számait az ítélet rendelkező részében jelölték meg. 1./ A szakértők megállapítása szerint az első értékosztályba sorozott 86 n. öles ingatlan részlet vízállásos, ennek haszonbérét kat. holdanként 40 kg, megváltási árát 8 mázsa búzára értékelték. 2./A második osztályba sorozott ingatlanrészletek vízkároknak kitett területek, amelyeknek kat. holdankénti haszonbérét 60 kg, megváltási árát 12 q búzára értékelték. 3./A harmadik osztályba sorozottak valamivel kevesebbet szenvednek a vízkártól, kat. holdankénti haszonbérét 70 kg, megváltási árát 14 q búzára értékelték. 4./A negyedik értékosztályba sorolt földek háromnegyed részben jó minőségűek, egynegyed részben szikes foltokkal terhelt területek. Ezeknek haszonbérét kat. holdanként 100 kg, megváltási árát 20 q búzára értékelték. 5./Végül a megszemlélt ingatlanok legnagyobb részét magában foglaló ötödik értékosztályba sorozott földek talaja egyenlően jó minőségű. Ezek kat. holdankénti haszonbérét 120 kg, megváltási árát pedig 24 q búzára értékelték. Ezek alapján a beadott fellebbezéseket az O.F.B. elutasította.

516 514 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-l029. - 4188/1925. O.F.B. számú ítélet, kelte 1925. február 6. 515 O. L. - Z-140. szekció. - 147. csomó. - M-1025. - 45.095/1928. O.F.B. számú ítélet, kelte 1928. október 18. 516 O. L. - Z-140. szekció. - 411. csomó. - R-333. - 52.940/1927. O.F.B. számú ítélet, kelte 1928. július 27. 191