Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

évi XXXVI. törvénycikk 28. §-ának a hatálya alá esik. Az e paragrafus hatálya alá eső birtokok egészben történő megváltását a törvény lehetővé teszi, ezért az O.F.B. a birtok teljes területét egészben megváltani rendelte. A tanyaépületek és az azok környékén kialakított 50 kat. holdból kis családi birtokot alakított és ezt a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátotta tiszti vitézi telek alakítására. A Vitézi Szék és Neumann Márton között meg kellett kísérelni az egyezség létrehozását a megváltási ár meghatározására és a fizetési módozatra - szólt az O.F.B. ítélete.

492 Az O.F.B. a Neumann Mártontól megváltott és a Vitézi Széknek juttatott 50 kat. holdas birtokot járadéktelek alakjában kívánta juttatni az ott kérelmezőnek. Ezt azzal indokolta, hogy a birtok háborús szerzemény. Ez az érv különben nem „indok" a járadéktelek alakítására.

493 A járadéktelki szerződés feltételeinek megállapítására egyezség megkötését kellett megkísérelni. Amennyiben ez nem jött létre úgy az évi járadék nagyságának megállapítására, valamint a járadéktelkes jogviszony szabályozásához szükséges adatok előterjesztésére dr. Mikó Jenő törvényszéki tanácselnököt jelölte ki.

494 Az O.F.B. a dévaványai megváltás során a Neumann Mártontól és feleségétől megváltott földbirtokból alakított és a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátott kis családi birtok megváltási árának és haszonbérének megállapítása tárgyában kiküldött bírája 1928. július 24-27-e között helyszíni tárgyaláson döntött. A birtok megváltási árát kat. holdanként - a rajta lévő épületekkel és fákkal együtt - 446 pengőben állapította meg. A megváltott birtok bérbeadását az 1927/28. gazdasági év végével rendelte el. A Vitézi Széket és az adományos vitézt arra kötelezte, hogy a megváltási árat 1928. október 1-től járó 5% kamattal együtt tíz egyenlő részletben minden év október l-ig fizesse meg. Ugyanakkor hangsúlyozta az ítélet, hogy az eljárás során úgy határozta meg a megváltási árat, hogy a volt tulajdonos nyereséghez egyáltalában ne juthasson. Az előző ítélet rendelkezései szerint a megváltott földingatlant járadéktelek formájában szándékozott vitézi telekként juttatni. Az érdekelt felek azonban ettől eltértek, és megváltási ár megállapítását kérték. Ezért az O.F.B. a járadéktelekként való juttatástól eltekintett.

495 A 63.324/1929. és 23.310/1932. O.F.B. ítéletek alapján a következő nagyságú vitézi telkeket alakították ki a Neumann-birtokból: 1. dévaványai vitéznek 50 kat. hold, 2. dévaványai vitéznek 25 kat. hold 952 n. öl, 3. dévaványai vitéznek 26 kat. hold 505 n. öl, 4. dévaványai vitéznek 15 kat. hold, 5. dévaványai vitéznek 15 kat. hold, 6. dévaványai vitéznek 20 kat. hold 1.033 n. öl, 7. Horváth Gyula, Körösladány 63 kat. hold 184 n. öl. Összesen: 215 kat. hold 1.074 n. öl 492 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet kelte, 1924. április 29. 493 Járadékbirtoknak az a földbirtokot nevezzük, amelynek vételárát a föld jövedelméből évi részletekben fizetik ki. Irodalom: KENÉZ 1917. - 439. p.; BUDAY 1922. - 122 p.; FELLNER 1900.; JUHÁSZ 1899.; MILHOFFER 1902.; ÉBER 1939.; KŐVÁRI 1941. 494 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 4188/1925. O.F B. számú ítélet, kelte 1925. február 6. 495 O. L. - Z-140. szekció. - 147. csomó. - M-1024. - 35.501/1927. O.F.B. számú ítélet, kelte 1928. július 27. 186