Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

aknák és az ecsegi települőknek fenntartott területek visszamaradó részéből a földhözjuttatások fedezhetők nem volnának, a még szükséges földmennyiség a báró esetei Herzog Mór Lipót, a Jakabfy Jenő és neje, valamint a Jakabfy Dezsőnek Dévaványa határában fekvő földbirtokaiból váltandó meg. Amennyiben ennek szüksége a végrehajtás folyamán mégis felmerülne, már most kiküldi dr. Mikó Jenő kir. törvényszéki tanácselnököt, a tárgyaló bizottság vezetőjét, hogy erről tartson póttárgyalást, és a szükségesnek mutatkozó terület megváltására tegyen javaslatot. Amennyiben a hiányt megváltás útján kell pótolni, akkor a Jakabfy Jenőtől és feleségétől megváltásra kerülő területbe beszámít az a körülbelül 12 kat. hold (gulyaállás) is, amit az O.F.B. már megváltott. Ennek az O.F.B. ítéletnek az okoskodása alapján a földbirtok-politika célja az, hogy az egyes községek lakosai részére a törvényben felállított korlátozásokkal a megváltható birtokokból lehetőleg annyi föld kerüljön kiosztásra, amennyi a lakosság munkaerejének felhasználását biztosítja, és a földbirtok megoszlását is helyesebbé teszi. A törvényhozásnak ez a célja pedig nem volna elérhető azáltal, hogy a mintegy 13.400 lelket számláló Dévaványa lakossága csupán az egyezségileg felajánlott területet kapná meg. így Körösladány község lakossága is csupán korlátolt mértékben volna földhöz juttatható. Ezzel azonban elzárnák lakosságot attól, hogy az elkövetkezendő időben anyagilag megerősödhessen. Ifj. Vályi Nagy József- mint hozzátartozó - ingatlan visszajuttatás, illetve vagyoni előny megosztása iránti kérelmet nyújtott be a Csapó János és feleségétől megváltott ingatlanra. Az O.F.B. Csapó Jánosnak és feleségének, Fésűs Erzsébetnek megváltotta a dévaványai 3.631. számú telekkönyvi betétben vezetett, az 1919. év február 25-ik napján vétel útján szerzett 36 kat. hold 1.530 négyszögöl kiterjedésű földbirtokát. Ebből a tanyás résszel 15 kat. holdat a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátott, 21 kat. hold 1.530 négyszögölet pedig Körösladány község lakosai földhözjuttatására jelölt ki. Erről a kérelemről az O.F.B. ezúttal érdemében nem döntött és a határozathozatalt arra az időre halasztotta el, mikor már megállapítható lesz, hogy a körösladányiak esetleges visszalépése esetén ennek a visszajuttatni kért területnek egy részére a juttatások kielégítésére szükség lesz-e, vagy hogy a Vitézi Szék a kis családi birtokot átveszi-e? Ezért az O.F.B. felhívta a Vitézi Széket, hogy a Csapó János és felesége birtokából juttatott kis családi birtok átvételére vonatkozó készségét 30 nap alatt jelentse be. Kimondta, hogy a visszalépések elsősorban a Csapó-féle birtoknak a tulajdonos kezében megmaradó részét növelik. Ifj. Vályi Nagy József a beadott kérelmét módosította. Elsősorban azt kérte, hogy a lehetőséghez képest az eladott földjeit kaphassa vissza. Ebben a kérdésben csak akkor dönthetett az O.F.B., ha már megállapították, hogy a földhöz juttató ttak, illetve a Vitézi Szék átveszi-e Csapó Jánostól és feleségétől a megváltott földeket.

465 A fenti ítélettel tehát Dévaványa község közigazgatási határán belül Körösladány reformföldesei 738 kat. hold földhöz jutottak. Ezek után most már kielégíthetők mindazok a földbirtok-politikai célok, amelyeket a körösladányi megváltás során el kívánt érni az O.F.B. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti ítélettel megváltott 465 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 4188/1925. O.F.B. számú ítélet, kelte 1925. február 6. 179