Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

földigényét támogatja. Az O.F.B.-nek ezt a javaslatát

337 nem tartja elfogadhatónak, ezért azt javasolja, hogy egy bizottságot küldjön ki a képviselő-testület azért, hogy a tárgyaló bíróval egyeztesse a község elképzeléseit.

338 Ez az ügy áthúzódott a következő évre is. A képviselő-testület rendkívüli közgyűlést tartott 1924. január 3-án, amelyen megtárgyalta a kiküldött bizottság javaslatait. Ezt hosszas vita után elfogadta.

339 Az Országos Földbirtokrendező Bíróság irattermelő tevékenysége az 1924. évben a földbirtokreform-novella megjelenése után gyorsult fel. így érthető, hogy Dévaványára is egyre-másra érkeztek a földbirtokreformmal kapcsolatos iratok, egyre szaporodott mind az erre a célra megválasztott bizottság, mind az elöljáróság tennivalója. Éppen ezért célszerűbbnek láttuk, ha 1924-től már osztási nemenként tárgyaljuk a földreform végrehajtásának dévaványai eseményeit. A DÉVAVÁNYAI FÖLDBIRTOKOK AZ 1920-AS ÉVEK FÖLDREFORMJÁBAN A pontosság kedvéért át kell tekintenünk a dévaványai földbirtokokat egyenként, hogy milyen szerepet játszottak a földreform lebonyolítása során. Abban az időben nagyon fontos és meghatározó jelentőségű kérdés volt, hogy melyik birtok hol terült el, milyen minőségű földdel rendelkezett, mekkora volt a munkaerő igénye. Ezeket a mérőszámokat környezetében mindenki számon tartotta, változásait figyelte, hogy a legkisebb lehetőséget is ki tudja használni saját érdekében. Ezért tartjuk szükségesnek minden olyan földbirtok viszonylatait ismertetni, amelyek az O.F.B. valamelyik ítéletében bármilyen formában feltűntek. Az összkép kialakítása tekintetében fontosnak tűnik minden adat. Az alábbi felsorolásban tehát nemcsak azok szerepelnek, akik Dévaványán földbirtokkal rendelkeztek, hanem helyet kaptak azok a személyek és testületek is, akik illetve amelyek a földreform során juttatásban részesültek. Mindenki, aki az O.F.B. ítéletekben szerepel. A felsorolást betűrendbe szedve szerepeltetjük. 1.) ALTMANN SAMUNÉ ÉS TÁRSAI Altmann Samunénak és kilenc társának a tulajdonában volt egy 155 kat. holdas földbirtok, amelyet a család 1854 óta birtokolt. Ez a földbirtok mentesült a megváltás alól.

340 337 Pontatlan kifejezés, mert az O.F.B. nem „javasol", hanem „ítél" vagy „végzést küld", amelyben dönt, és amelyet nem lehet vitatni, csak „fellebbezni". A bírói ítélet ebben az esetben sem megegyezés dolga. 338 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 8. köt. - 1923. december 24. - 178/1923. kgy. szám. - A kiküldött bizottság tagjai: Kolozsváry Kiss László, Szilágyi László főbíró, Erdős Zsigmond községi tanácsos és Várkonyi Ignác községi főjegyző. 339 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 8.köt. - 1924.január 3. - l/1924.kgy. szám. 340 O. L. - Z-140. szekció - 148. csomó -M-1029 - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet, kelte: 1924. április 29. 153