Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

- Pótolni igyekezett az alaptörvénynek azt a hiányát, amely a telepítés kérdésének teljes elhanyagolásában jelentkezett. -Végül fontos újítás volt, hogy a novella a földreformmal összefüggő anyagi kérdések rendezését a kevésbé rugalmas vegyesbíróság helyett az O.F.B. hatáskörébe utalta. Összefoglalva az elmondottak lényegét, a földreformtörvények a következő területeken igyekeztek hatásukat kifejteni: -Az öröktulajdon joggal juttatott egy részét maximum három kat. holdig törpebirtokosoknak adta, másrészt adott földet arra érdemes egyéneknek középbirtokok és mintagazdaságok létesítésére - még egyházaknak is. - Megszervezte a kishaszonbérletek alakítását. - Házhelyeket osztott az azt igénylőknek. Ezt esetenként telepítéssel is összekapcsolta - mint például Pusztaecseg esetében. -Legelők kiosztásával igyekezett az állattenyésztés fejlődését előmozdítani. Ezt azonban csak testületeknek (községi és városi képviselő-testületeknek), legeltető társaságoknak, közbirtokosságoknak juttatta. Egyéneknek a legritkább esetben juttatott legelőt. -Közcélú juttatás, amely ugyan nem birtokstatisztikai kategória, de a következő területeket foglalja magába: jegyzői, tanítói, lelkészi, kántori javadalmak, a csendőrség lovainak ellátására szolgáló terület, gazdasági ismétlőiskola gyakorlókertje, sportterek, játszóterek létesítésére, vitézi telkek, közterületek (utcák, terek, árkok, csatornák, töltések, stb.), temetők, létesítendő közintézmények telke, agyaggödrök (vályogvetésre), stb. Ez a kategória országosan mintegy 150 ezer kat. holdat ölel fel, ami kb. 10-12 százaléka a megmozgatott területnek, tehát nem elhanyagolható mennyiség.

329 ELŐKÉSZÜLETEK DÉVAVÁNYÁN A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSÁRA A napilapok 1920-ban már hónapok óta mással sem voltak tele, mint a békeszerződéssel kapcsolatos hírekkel. Ugyanakkor mellette egyik legfontosabb hírnek számított, hogy a már augusztusban beterjesztett és a nemzetgyűlés által már el is fogadott földreform-törvény végrehajtása az egyes vármegyékben milyen állapotban van. Meg kell mondani, hogy a törvény fogadtatása a hivatalos megyei vezetők részéről meglehetősen vegyes volt. Ez főként azokban a megyékben volt tapasztalható, ahol a mezőgazdasági területek tulajdona főleg a nagybirtokosok kezében volt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében inkább kedvezőnek volt mondható a birtokreform fogadtatása, ami nagyban befolyásolta annak végrehajtását is. Dévaványán az első hivatalos lépéseket az 1920. december 30-án tartott képviselő-testületi közgyűlésen tették meg, amikor Várkonyi Ignác főjegyző ismertette, hogy a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról kell gondoskodni az 329 Ezt a kategória-elnevezést Szabó Ferenc alkalmazta először egyik munkájában. A földreformmal egykorú statisztikák nem foglalkoznak komolyan ezzel a területtel, de igaza van, Szabó Ferencnek, amikor külön kategóriaként kezeli ezt a 150 ezer kat. holdat kitevő mennyiséget. - Irodalom: SZABÓ F. 1974. - 158. p. 149