Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

BEVEZETÉS Az elmúlt évszázadokban nagyon sokat változott az Alföld, s benne a dévaványai táj természeti képe. A mezőgazdasági termelés a település életében mindig alapvető jelentőségű volt, így a Nagyatádi-féle földreform idején, a XX. század első felében is. Közismert, hogy a mindenkori gazdálkodásban kiemelkedő szerepe van a természeti adottságok ismeretének mind a hozzájuk való alkalmazkodás, mind az erőforrások fenntartása, kiaknázása szempontjából. Jelen munkában ezért főként a gazdálkodást leginkább befolyásoló természeti tényezőket, a természetföldrajzi, földtani, hidrológiai, éghajlati viszonyokat, a természetes növénytakarót és állatvilágot, a talajadottságokat és a táj legfontosabb - emberi beavatkozásra történt - mesterséges változásait mutatom be. A rövid összefoglalás a jelen kötet által tárgyalt időszakban aktuális településterületre és közvetlen környezetére vonatkozik. A munka keretei nem tették lehetővé a természeti adottságok átfogó tárgyalását, ezért igyekeztem a téma szempontjából az általam ismert legfontosabb forrásokat felsorolni és néhány adalékot a jegyzetekben is kiemelni. A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI HELYZETE A 2000-ben ismét városi rangra emelkedett Dévaványa

1 nagy kiterjedésű határa a Tiszántúlon, nagyjából a Szolnok-Debrecen-Békéscsaba háromszög középső részén található (a település központjában 1989-ben létesített meteorológiai állomás földrajzi koordinátái: É-i szélesség 47°2', K-i hosszúság 20°58', tengerszint feletti helyzete 92,0 m.). Az utolsó népszámlálás adatai alapján lakóinak száma 8.753,

2 jelenlegi határa 21.673 ha, melyből 717 ha a belterület.

3 Külterületével határos települések - észak felől az óramutató járása szerint haladva - Ecsegfalva, Kertészsziget, Szeghalom, Körösladány, Gyomaendrőd és Túrkeve. A település státusza, közigazgatási hovatartozása, határa nagyon sokszor változott az elmúlt évszázadok folyamán

4 (1. ábra). Ismereteink szerint Ványa az Árpád-korban Békés megyei település volt. 1422-től Heves, majd a török időkben létrejött Heves- és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyékhez tartozó közigazgatási zárványterület lett.

5 A szabadságharc leverése után berendezkedő Habsburg önkényuralmi rendszer 1850. évi nagymértékű közigazgatási átszervezése folytán Dévaványát az újonnan létrehozott Békés-Csanád megyéhez csatolták. 1860 decemberében városunk ismét az alkotmányosan újraszerveződött Hevesés Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék kebelébe került vissza. Az 1876. évi 1 A belügyminiszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök 80/2000. (VI. 2.) KE határozatával 2000. július 1-i hatállyal adományozott városi címet Dévaványának. 2 HELYSÉGNÉVKÖNYV 2001. 3 Dévaványa területe 1970. január 1-én 21.679 ha, ebből 850 ha belterület. Irodalom: HELYSÉGNÉVTÁR 1973. 256-257 p. A település saját nyilvántartása alapján 1998. december 31-én állandó népessége 9420 fő, területe 21673 ha, ebből 717 ha belterület. Irodalom: VÁROSI PÁLYÁZAT 1999. 4 HAJDÚ 1995. 5 Közigazgatási zárványteiiilet = Olyan terület, amelyik nincs közvetlen területi érintkezésben azzal a megyével, amelyikhez közigazgatás szerint tartozik. Irodalom: BENEDEK 1999. 12