Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

ző a főszolgabírótól, hogy az említett 2.200 gabonalap-tulajdonos ellen megtegye-e a feljelentést, hiszen ezek a katasztrofálisan rossz termés miatt nem tudtak eleget tenni kötelezettségüknek. Erre vonatkozóan várta a főszolgabíró utasítását.

204 1943 tavaszán becslés útján meg kellett állapítani, hogy hozzávetőlegesen mekkora terület kerül majd learatásra (42. számú táblázat). A bemutatott adatokat azért kellett egyrészt a fent jelzett módon megállapítani, mert az elmúlt három esztendő alatt Dévaványa határában a rendkívüli esőzések miatt az előző évi vetésterületek számba vehetők nem voltak. Az egyes terményeknél a vetés és a learatásra kerülő termények közötti differencia az idei esztendőben fellépett rendkívüli szárazságra vezethető vissza, ami miatt az őszi búzánál a gyenge kelés miatt mintegy 400 kat. hold került kiszántásra, viszont a tavaszi kalászosoknál a szikes földbe vetett árpa és zab a szárazság miatt egyáltalában nem kelt ki. Lennél és répánál pedig olyan nagymérvű volt a bolhakár, hogy azoknak nagy részét emiatt kellett kiszántani és újravetni. A szárazság következtében fellépett drótféreg-kár miatt a tengeriknek is igen nagy százalékát újra kellett vetni.

205 A kecskeméti református egyházmegye esperese - Kiss Zsigmond m. kir. kormányfőtanácsos- tájékoztatta a községi elöljáróságot arról, hogy a földreform során a részükre juttatott 94 kat. hold 1.495 n. öl területű ingatlant Sunyák Antal kérszigeti gazdának adta bérbe. Panaszkodott az előző bérlőkre, akik még a bérfizetéssel is hátralékban vannak. A föld minőségére érdekes megjegyzéseket tett: „... a bérlőmnek ... szabad kezet adtam arra nézve, hogy mennyi területet törjön fel és vessen be, illetve mennyit hagyjon legelőnek. A távolból nem tudom megállapítani, hogyan élt felhatalmazásommal. Ha 20 kat. hold 1.495 n. öl területet hagyott fel be nem vetett területnek, a magam részéről - a jövő évi termés s általában az azon a földön való jobb gazdálkodás szempontjából - csak helyeselni tudom. Ha a közélelmezési követelményeket csak a 74 kat. hold után számítják is fel terhére beszolgáltatásul: így is jól kösse fel a kötőjét nevezett, hogy azon a földön betermelje a reáeső mennyiséget, bármiben akarja is a beszolgáltatást eszközölni. Még egy megjegyzésem van: éppen a köznek legnagyobb érdeke, hogy erről s általában az ilyen földekről meg ne szökjenek a bérlők, - mert ha megszöknek, semmit sem fog kapni a közélelmezés. Bölcsességet adjunk tehát a rendeletek paragrafusaiba. Különben kútba esik a tulajdonképpeni се1."

ш A háborús évek következtében egyre több növény termelését, annak termőterületét kötelezően előírta a mezőgazdasági kormányzat. így történt ez a cukorrépa esetében is. Azonban a kellően nem mérlegelt ügyintézés nem egy esetben olyan helyzeteket teremtett, ami lehetetlenné tette az előírások betartását. így történt ez Z. Nagy Ferenc és néhány társa esetében is, akiket olyan talajon kényszerített az előírás cukorrépa termesztésre, amelyen az nem termett meg. Ezért azután hosszas levelezés és igazolások kiadása után volt lehetséges mentesíteni őket a kiírás végrehajtása alól.

207 204 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1943. - 1472/1943. ikt. számú irat, a kelte 1943. február 15. 205 u.a. 206 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1943. - 4227/1943. ikt. számú irat, kelte 1943. május 12. (Kiemelés tőlem. - T. G.) 207 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1944. -A 3380/1944. ikt. számú iratok, kelte: 1944. február 18., március 16., március 23., március 27. és március 28. 117