Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A már rendszeressé váló vetőmag.akciót 1922-ben is megszervezte a községi önkormányzat. A községben évek óta annak a forgótőkének az előteremtése okozott gondot, ami a vetőmag árát jelentette. Minden esetben ennek az összegnek a megelőlegezését kérte és kapta is a megyétől. Természetesen ennek az összegnek az évi 5%-os kamatát minden esetben felszámolták.

171 Érdekes eset tárgyalása során hozott elvi jelentőségű határozatot 1925-ben a községi képviselő-testület, amikor a járási főszolgabíró 165/1925. számú végzését tárgyalták meg. Ez arról intézkedett, hogy a római katolikus egyházi személyzet párbér, deputátum

172 és földmunka járandóságainak megváltása tárgyában tartandó megbeszélésre küldjön képviselőket a község. Ennek kapcsán vita keletkezett a közgyűlésen. Szügyi Dániel református lelkész, képviselő-testületi tag elmondta, hogy a politikai község sem a római katolikus, sem a református egyházzal anyagi kérdésekben semmiféle összeköttetésben nincs, és így nem tartja szükségesnek, hogy a képviselő-testület olyan dolgok és kérdések megtárgyalásában részt vegyen, mely kizárólag a felekezetek dolga. Nem tartja továbbá szükségesnek, hogy a képviselő-testület ezen a tárgyaláson részt vegyen azért sem, mert ha ez bekövetkeznék, úgy előre ki nem számítható precedenst teremtene ez a tárgyalás, mely később esetleg anyagi következményekkel is járhat a községre. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a képviselő-testület ezen a tárgyaló gyűlésen ne képviseltesse magát, mert nem tartja semmivel sem indokoltnak, hogy a politikai községet olyan ügy tárgyalásába vonják be, amely kizárólag a római katolikus egyházi személyzet és a hozzá tartozó hívek közötti egyezkedési tárgyalás célját szolgálja. Kijelenti, hogy ezen indítványa nem akar ellentétbe helyezkedni a járási főszolgabírónak az ismertetett végzésével, csupán azt kívánja ezzel dokumentálni, hogy a politikai község sem jogilag, sem formailag nem kíván az egyházak és a hozzájuk tartozó hívek kizárólagos belügyeibe beavatkozni. Ezt követően dr. Paczek Géza

173 képviselő is hasonló értelemben szólalt fel, miután a képviselő-testület elfogadta Szügyi Dániel képviselő és társai indítványát és ebben a szellemben hozta meg határozatát.

174 1928 tavaszán olyan nagy fagykárokat szenvedett a község határában elvetett búza, hogy mintegy 70%-át ki kellett szántani. Ezt tették azok az uradalmak is, ahová a község mezőgazdasági munkássága aratni járt. így félő, hogy a föld nélküli mezőgazdasági munkások nem tudják megkeresni maguk és családjuk számára téli kenyérnek valót.

175 171 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922. - 8. köt. - 65/1922. kgy. szám. - 1922. szeptember 9. 172 deputátum (lat.) = Nagyobb birtok állandó alkalmazottjai, a tisztek és a cselédség fizetésük egy részét terményjárandóságban, így gabonában, tűzifa, kőszén, tej, bor, só és egyéb használati járandóságokban, például lakás, fűtés, világítás, földhasználat, állattartás, valamint a cselédség némely része ruházatában kapják meg. Mindezeknek a szolgáltatásoknak a latinos neve: deputátum. A gazdatisztek deputátumát az idők folyamán sok uradalomban pénzre változtatták át. Távolabbi értelemben deptátumnak tekintik azokat a szolgáltatásokat is, amiket a birtok törzstulajdonosa a közelebbi rokonoknak teljesíteni tartozik vagy a zárlat alá helyezett birtoknál azt a járadékot és természetbeni szolgáltatásokat, amelyeket a tulajdonos részére megállapítottak. A természetbeni járandóság a gazdasági alkalmazottaknál méltányos és szükséges is, mert a piacoktól való távolság miatt mindennapi szükségleteiket a deputatátumból fedezik. 173 PACZEK GÉZA dr., földbirtokos (Dévaványa, 1877. - ?). Az egyetemet Kolozsváron végezte, rendszeres ügyvédi gyakorlatot folytat, egyben mintegy 200 kat. holdas birtokán gazdálkodik. A világháború alatt az 1. honv. tüzérezrednél szolgált mint népfelkelő hadnagy, majd olasz fogságba esett. Több hadi kitüntetésnek volt a tulajdonosa. A háború után kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselőnek választották. Felesége: Gulyás Rebeka, gyermekei Jenő és Rebeka. 174 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 8. kötet (1922-1925) - 28/1925. kgy. - 1925. február 19. 175 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 9. kötet (1926-1929) - 30/1929. kgy. szám. - 270/1929. ikt. szám. - 1929. május 18. 105