Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Kókai Magdolna: Adatok a Jászság születés körüli szokásaihoz és hiedelmeihez

pártolják a kuruzslókat"

11

. Ezért előadása végén javasolja a kuruzslók szigorúbb felelősségre vonását, valamint olyan röpirat terjesztését az egész országban; mely a köznép számára is világosan megfogalmazza, miként kell egészségüket megóvni, a csecsemőket helyesen gondozni, „hirtelen szerencsétlenségekben rögtön segíteni" . Találtam néhány - elsősorban jászfelsőszentgyörgyi - adatot a köldökzsinórral végzett mágikus eljárásokra vonatkozóan. A leszáradt, perklivel elkötött köldökzsinór darabot hat- illetve hétéves korban odaadták a gyermeknek, hogy bontsa ki. Amennyiben ez sikerült a néphit szerint ügyes, jó tanuló, lányok esetében jó varró válik belőle. Meg kell említeni az ún. rendellenes születési módokat is, amelyekben a gyermek jövőjére utaló jeleket látták.

13 Ilyen volt a burokban, illetve a foggal születés. A burokban született gyermeket szerencsésnek tartották, egy jászdózsai adat szerint pedig tudós vagy garabonciás vált belőle. Az eltett és megszenteltetett burokdarab a hiedelem szerint megvédte tulajdonosát a háborúban. Egy jászszentandrási gyűjtésben erre vonatkozóan a következőket olvashatjuk. „Ha az újszülött gyermek burokját, amely olyan vékony, mint a hártya, a bábaasszony papírba teszi és elvégzik vele a megfelelő szertartásokat, megvéd a golyó ellen. Eljárási mód: A papírba tett burkot, amely már kezd száradni, a szülésznő elviszi a templomba és ott a pap megszenteli. Utána visszaviszi az anyának. Másodszor akkor viszik a burkot a templomba, amikor a gyermeket bemutatják. (2-3 hétre szülés után) Ha valamelyik gyermek dupla burokban született az még biztosabb. - A papírba tett burkot nem kell elővenni, csak ott kell annak is lennie, amint az anya tartja gyermekét. Ezután a bábaasszony még ötször szentelteti meg. A hétszeri szenteltetés után megkapja az anya az ereklyét, melyre gondosan ügyel. Csak akkor veszi elő. amikor fiát viszik a háborúba. Mielőtt átadna még hétszer meg kell szenteltetni a templomban és utána adja át fiának az ereklyét. Több legény írta haza az első világháborúból édesanyjának, hogy: A mellényemet egészséggel hordom. Ugyanis abba volt bevarrva az említett burok. A néphit szerint az olyan katonát nem érte a golyó. "

14 A másik rendellenes születési mód, a foggal születés. „A magyar nép hitvilágában a foggal való születés a fölös csont képzetköréhez tartozik."

15 A Jászságban úgy tartották, hogy az ilyen csecsemőből táltos, garabonciás vagy tudós lesz. Egy jászalsószentgyörgyi adat szerint: „Egy asszonynak foggal született a gyereke és mindig nagyon sírt. Azt mondták neki az öregebbek, hogy táltos a fia, és elfogják lopni tőle a többi táltosok. Egy öregasszony nagyon megsajnálta, elment és a gyereknek mind a három fogát kihúzta kézzel. Utána nagyon sokszor el akarták lopni a táltosok, kétéves koráig nagyon sűrűn, de azután egyre kevesebbszer, még végül elmaradtak. "

16 Adattárunkban találtam olyan jászfelsőszentgyörgyi hiedelem történeteket, melyekben a táltos, a garabonciás hátaslovaként szerepel. A garabonciás „kiolvassa" könyvéből a táltost, s megzabolázva azon lovagol az erdő, a falu fölött, ahol „leereszti zivatarját". Nézzünk egy példát erre vonatkozóan. „ Valamikor régen a táltosok vizekben, nagy vizekben tartózkodtak. A garabonciás könyv által kiolvasta vízbül. Nagyapám juhászember vót. Egy folyó mellett vót a juhokkal. Egy ember 11 Magyar orvosok és természetvizsgálók...; 1875. 302. 12 Magyar orvosok és természetvizsgálók...; 1875. 303. 13 Kertészi; 1989.38. 14 Jászszentandrás, Molnár István gyűjtése, JMA. 110-68.; 34. 15 Kertészi; 1989. 38. 16 Jászalsószentgyörgy, Kátai Margit gyűjtése, JMA. 184-79.; 18. -92-