Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

szabadságukat, a Jászfold társadalmi és gazdasági életében soha nem látott fellendülés figyelhető meg. „A redempciós időkben volt Berény életének legvirágzóbb és leggazdagabb korszakában" - írja Fodor Ferenc közismert monográfiájában. S ez a korszak egy századnál is tovább tartott.

31 A redemptió által nyújtott előnyök teret engedtek a jászsági mezővárosok és a jász redemptusok korai polgárosulásának és sajátos parasztpolgári fejlődésének,

32 amely a kultúra minden területén éreztette hatását. A legszembetűnőbb változás talán mégis a viselet terén következett be. A ruházat az úri, polgári divathoz idomult, új formákat kezdtek alkalmazni, s készítésükhöz drága, finom kelméket: bulyavászon, színes, félgyapjú, ún. rása posztó, muszlin, atlasz selyem, kanavász, csipke stb. használtak, s azokat ezüstös és aranyos csipkével díszítették. Bél Mátyás 1731-ben járja be a Jászkunságot, s ekkor eljut Jászberénybe is, ahol felfigyel a női viselet látványára, s megjegyzi, hogy sok a szép menyecske, „akik arra törekszenek, hogy csinos ruházatukkal elhagyjanak más előkelőbbet"

33 1854-ben Palugyai Imre már részletes alapossággal jellemzi a jász nők díszes viseletét: „A nők ruházata szerfelett vékony kelmékből áll, rövid derekú ujjasaik alig fedezik me a mellett és a hátat... de ki nevezetesebb napokon a nép tömegét tekinti, első pillanatra feltünend előtte a jász nők sehol fel nem lelhető ékes viselete. Fejüket arany vagy ezüst csipkéből, mesterkéz által összeillesztett, gömbölyded tetejű főkötő fedi, mellyet fehér átlátszó finom csipkézet borít, s tüntet át, karcsú derekukhoz fekete vagy zöld habos selyem ujjas simul a mellen kivágva, a kebelből selyemkendők halmaza emelkedik ki: 4-6 csinos ezüst gomb kapcsolván azt egybe, alóla fekete selyem kötény fodrai hullámzanak le, s bokáig érő finom kelméből készült szoknyák fedezik a többi testet, a lábukon fényes fekete vagy piros kordován tündöklik, kezükben hófehér zsebkendő lebeg. "

34 A jász asszonyok a finom kelméket továbbra is a görög kereskedőktől vásárolták, de egyre gyakrabban megjelentek a városokban a zsidó kereskedők is. A zsidók sokáig csupán árulni jöhettek a Jászságba, de éjszakára nem maradhattak, mígnem a hosszú ellenállást megtörve, 1850-ben letelepedési engedélyt kaptak Jászberényben. Ezt követően fokozatosan kiszorították a kereskedelemből a görögöket. Jó minőségű, nyugatról hozott áruik igen közkedveltek voltak a jászok körében.

35 A jász viselet korszakait illetően a legtöbb és a leggazdagabb forrásanyag a 18-19. századi öltözetekre található. A vizsgálódást segíti az a tény is, hogy ebből az időszakból már jó néhány eredeti viseletdarab is fennmaradt a múzeumok gyűjteményében, de magántulajdonban is. Ennek következtében e kor viseletét sokkal részletesebben nyomon tudjuk követni és be tudjuk mutatni. 31 Fodor Ferenc, 1942. 442. 32 Kresz Mária, 1956. 95.; - Szabó László, 1982. 32. 33 Bél Mátyás, 1975.24. 34 Palugyai Imre, 1854. 85. 35 Bathó Edit, 1993.67-69. -59-