Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Kelemen Éva: Hely-, tájtörténeti és tájökológiai kutatások egy elpusztult középkori mezőváros (Csomorkány) területén

delmi, politikai és kulturális kapcsolataira (Schafarzik F. 1904). A csomorkányi templom kőfaragványainak legfontosabb anyagát adja. Analóg példaként Szeged, Alsóvárosi templomának, Ellés-monostorának faragványait lehet megemlíteni. A templom Árpád-kori építéséhez kapcsolható réti mészkő, az alföldi kőben szegény vidékeken a termő talaj alól, kb. 1 méter mélységből bányászható ki. Felhasználására analóg példaként pl: Ópusztaszert, Elles monostorát lehet megemlíteni. Alapozáshoz kiváló kőanyag (Sztrinkó I. 1982). A mesterséges építőanyagok feldolgozása jelenleg is folyik. Az építéstörténeti fázisok megállapításához nagymértékben hozzájárult a habarcsmintákból elvégzett kémiaiösszetétel-vizsgálat alapján megállapított ún. hidraulikus tényező (2. táblázat)

5

. Feltételezve, hogy az egyes korok habarcskészítési technikájára azonos gyakorlat alakult ki, a habarcsok összetétele, származása és kora között összefüggés állhat fenn. A vizsgálatok bár több évtizede folynak, de az eddiginél jóval több helyesen datált habarcs és vakolat esetében kellene kipróbálni az általuk kidolgozott eljárást. A régészeti leletekkel pontosan datálható habarcs- és téglamintákból thermolumineszcensz kormeghatározás is történt a kölni dóm laboratóriumában, amelynek eredményei megegyeztek az általam elvégzett vizsgálatok eredményeivel. A régészeti leletekre és az felhasznált építőanyagokra vonatkozó vizsgálatok eredményeit összefoglalva sikerült tisztázni a templom építési fázisait, amely elősegítette körülötte elhelyezkedő falu, majd később mezőváros demográfiai, település- és gazdaságtörténeti állomásainak megállapítását (3. táblázat). Az Árpád-kori templom helyét csak közvetve lehet megállapítani. Döngölt agyag alapozáson réti mészkőből, fehér és vörös homokkőből, valamint pelyvás téglából épülhetett. A 13-14. század fordulóján épült gótikus templom már jelentős díszítő, faragott kőanyaggal rendelkezett, amely a templomot övező sáncárok törmelékéből került elő. Az alapárkot pelyvás téglákkal bélelték ki, közé híg habarcsot öntöttek. Az 1450-1470 között emelt jelentős méretű csarnoktemplom már az Árpád-kori téglák és a gótikus faragott kövek felhasználásával, valamint őrölt kerámiával soványított téglákból épült (Béres M. 1999.). //. Csomorkány tájtörténeti és tájökológiai szempontú vizsgálata A vizsgálat, a régészeti feltárás során átalakításra kerülő táj rekonstruálásban nyújt segítséget olyan módon, hogy a település tájtörténeti eseményeit feldolgozva és összefoglalva, a legoptimálisabb időszak kiválasztására és rekonstrukciójának megvalósítására nyújt lehetőséget. 5 H. Jedrzejewska (Lengyelország), Dr. Zádor Mihály és T. Vándorffy Mária (Budapesti Műszaki Egyetem, Magyarország) által kidolgozott módszer. A kormeghatározás alapja a kémiaia összetétel, a kalcium-karbonát, a homok és a hidraulikus adalékanyagok százalékos aránya (Zádor I. 1983). -19-