Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Pató Mária: Az újságírók doyenje: Vezéry Ödön szolnoki főszerkesztő

Nagybányán született 1841. május 3-án. Középiskoláit szintén ott végezte, Röszler Antal professzor felügyelete alatt. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1861-ben Szatmár vármegyében aljegyző lett, majd a fővárosban mint fogalmazó díjnok nyert alkalmazást. A színészi pálya azonban jobban vonzotta a közhivatalnoki pályánál. Ez a vonzalom a színészet iránt nem volt véletlen; nagyapja Stand Pál nagybányai főbíró, kinek bátyja az a Megyeri Károly volt, akit a magyar romantikus színészet nagy tehetségének tartottak és aki a nagybányai színtársulattal Gaal József: Peleskei nótárius című bohózatát eljátszotta.

3 Először 1863-ban Óbudán Keszy József társulatánál lépett színpadra. 1864-ben Hetényi József színigazgató társulatánál, 1865-1866 között Győrött, ahol Szabó József, a 19. század második felének kiemelkedő vidéki rendező-igazgatójánál szerepelt. Amikor Szabót a debreceni színház művészeti vezetőjévé nevezték ki, a lelkes színész is követte. Itt találkozott és játszhatott egy színpadon Blaha Lujzával, aki ebben az évben szerződött a társulathoz és innen indult el igazi karrierje. Vezéry vándorszínészi pályájának további állomásai 1868-1874-ig: Miskolc 1868-1869, itt kezdett először rendezni; Szeged 1869-1870; Szabadka 1870-1871; Debrecen, Nagyvárad 1871-1872, Debrecenben ismerkedik meg feleségével Popovics Mari operett- és népszínműénekessel, aki 1871-ben lépett először színpadra, majd együtt járták férjével a vidéki városokat; Arad 1872-1873; Kassa 1873-1874. 1874-ben, amikor Solymossy Elek visszalépett a budapesti István-téri Színház igazgatásától, a társulat a vezetéssel Vezéry Ödönt bízta meg. Egy évvel később színigazgatói engedélyt nyert és Székesfehérvárra kerül, de igazgatóként először Sopronban (1876) mutatkozhatott be. A rendezés mellett mint fordítót is számon tartják, számos színmű magyarra fordítása fűződik a nevéhez. Pl. Tonelli a Szerzetesek című vígjátéka, melyet Kassán elő is adtak; Charlotte Birch-Pfeiffer német színésznő és drámaíró A fehérruhás nő című müve, Wilkie Collins angol író regénye nyomán; Dumas Gyermek orvos című drámája. Színházi szerepei közül a legjelentősebbek a Hamlet (Shakespeare); Biberach (Katona J.: Bánk bán); Posa márki (Schiller: Don Carlos).

4 Hogyan került Szolnokra? 1878-ban meghívást kap Sípos Orbán Jász-Nagykun-Szolnok megye akkori alispánjától, kinek Simonffy Kálmán neves szolnoki zeneszerző ajánlja. A megye nagyobb városaiban, jelentősebb színköreinél (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr) rendez. A több-kevesebb sikerrel járó próbálkozása után 1881 -ben, miután Kiss Miklós, a vármegye főispánja tb. aljegyzővé nevezte ki, végleg elhagyja a színészi pályát. Még ebben az évben gróf Batthány József főispán titkára lett, aki távozásakor az üresedésben lévő vámagyi állásra nevezte ki.

5 A magyar nemzet ezeréves fennállását a vármegye méltóképpen kívánta megünnepelni, és Almásy Géza főispán mellet Vezéry segédkezett a vármegyei bandérium megszervezésében. A bandérium számára az országos rendezvények sorában a legrangosabb eseményre június 8-án, a koronázás évfordulóján került sor. A Jász-Nagykun3 Vezéry Ödön: Találkozásom Petőfivel. In: Irodalmi Kurir. Szerk. Szandai-Szabó Sándor. II. évf. 1932. 7. sz. 2-3. p. 4 Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., 1994. 5 Szolnoki fejek. Szerk. Hirn László, Zsadányi Oszkár. Szolnok, 1928. -194-