Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

intenciói szerint a községet és környékét ligetekkel és apróbb erdőkkel tűzdelje tele. Tíz év óta fásít Halmágyi Ferenc főjegyző és ez alatt a tíz esztendő alatt dús lombkoronába foglalta a községet. A kommün alatt elpusztított Hősök Ligetében cserjék díszlenek, a Vásárszélen tölgyes vert gyökeret, a Tókertben és a Pocoson diófaligetek ígérik, hogy egy-két évtized múlva Dévaványán sem dióban, sem bútorfában nem szorul behozatalra. A rendőrlaktanya és a Túrér környékét fűzfával és jegenyefával ültették be, planérozták és befásították a Körösladányi út mentén elhúzódó vágási gödröket. De talán mindennél hasznosabb munkát végzett Halmágyi Ferenc főjegyző akkor, amikor a fásítás iránt sikerült megnyerni a lakosság bizalmát. Ma már ott tartunk, hogy az ellenszenvet és a közönyt nagy érdeklődés váltotta fel. A gazdák már a saját jószántukból kérnek facsemetét, hogy tanyájuk környékét és az utak mentét befásítsák. A község szélén letelepített kis cserjéseknek és erdőknek mintha lábuk kelt volna. Megindultak a szélrózsa minden irányába, hogy meghódítsák ezt a sivárságot, amelynek Dévaványa határa volt a neve. A fásítást természetesen azért a község is befolyásolja. Az idén újabb 90. 000 darab facsemetét ültettek ki és ezzel együtt félmillió lesz a kiültetett facsemeték száma. Dévaványa határának a befásítása tehát rohamléptekkel halad előre és ha valami váratlan akadály meg nem állítja a nagy munkát, ami nem valószínű, úgy minden reményünk megvan arra, hogy belátható időn belül klimatikus viszonyaink terén is javulás áll be.

47 Az elért eredmények hatására a földművelésügyi minisztérium a fuzesgyarmati állami csemetekertből százezer akácfacsemetét utalt ki ingyen Dévaványa község számára. A községnek az a szándéka, hogy a facsemetéket természetesen ingyen adja át az igénylők számára is, csupán a szállítási költséget kell megfizetniük, ami csemeténként csak néhány fillért tett ki. Az ingyen csemeték kiosztását Bogya Mihály községi tanácsos felügyelte.

48 Ezzel azonban még nem tört meg a dévaványai fásítás lendülete. Igyekeztek azonban egyszerre két célt megvalósítani: egyrészt a fásítást tovább folytatni, másrészt ezzel a legszegényebb néprétegen is segíteni. B. Kiss Márton főjegyző terjesztette elő ezt a kettős célt tartalmazó javaslatot a képviselő-testület közgyűlésen, amikor előadta, hogy az elöljáróság az aratás nélkül maradt vagy a gyenge termés következtében kevesebb keresethez jutott földművesek, napszámosok őszi és kora tavaszi foglalkoztatása céljából a község területén az erdősítés továbbfejlesztését javasolták. Előadta, hogy a községi elöljáróság a község tulajdonát képező ingatlanokat megtekintette és megállapította, hogy elsősorban a Fűzfáson és a pocoskerti ingatlanon megkezdett erdősítés további folytatása volna szükséges. Ezenkívül kívánatos lenne a vágásszéli vályogvető gödrök, valamint a disznópiac melletti terület és a volt téglagyári területek fásítása. Ezeket a munkákat késő ősszel, a téli és a kora tavaszi időben kívánják elvégeztetni, amikor a munkások semmi keresethez nem tudnak jutni, és a község ezeket a munkákat azokkal a szegény földmunkásokkal szeretné elvégeztetni, akik önhibájukon kívül a nyári hónapokban nem tudták biztosítani egész évi kenyérszükségletüket. A fent felsorolt munkák költségeinek megállapítása céljából a községi mérnök egy tervezetet készített. Ennek alapján erre a munkára mintegy 10 ezer pengő lenne szüksé47 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 47. szám. - 1935. november 24. 48 DÉVAVÁÉNYAI HÍRLAP - IV. évf. 45. szám. - 1936. november 8. -Í72-