Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szlankó István: Van-e összefüggés a Tiszaföldváronmért csapadékadatok és a napfoltciklusok között?

A „nagyon száraz", a „nagyon csapadékos" és az „átlagos csapadékú" hónap minősítést annak idején a saját elképzelésem szerint adtam. Egy példával megvilágítva: az 5. ábráról leolvasható, hogy a januári átlagos csapadék 30,1 mm. Ha januárban a csapadék ettől csak plusz-mínusz egyharmadával tért el (20-40 mm között), akkor az a január átlagos csapadékú. 10-20 mm között száraz, 10 mm alatt nagyon száraz, 40-50 mm között csapadékos, 50 mm fölött pedig nagyon csapadékos. Ezzel a módszerrel minden hónapra külön kellett kiszámítani az értékeket. A legcsapadékosabb a június. Ez a hónap 23 mm alatt nagyon száraz és 114 mm fölött nagyon csapadékos. Ezen az ábrán már felfedezhetünk némi összefüggést a felső grafikon és az alsó táblázat között. A fekete négyzetek szóródása elég nagy, de bizonyos helyeken sűrűsödéseket, ill. üres helyeket egyszerű ránézéssel is észrevehetünk. Pontozott vonallal próbáltam megközelíteni a sűrűsödések középvonalát, ami itt-ott némi eltolódással követi a napfoltok görbéjét 1950 és 1995 között. Ha egy hozzáértő matematikus-statisztikusnak lenne erre egy jó számítógépes programja, érdemes lenne ezt hosszabb időszakra is megvizsgálni, hogy kiderüljön, hogy az ábrán látható összefüggés a statisztika nyelvén hány százalékos egyezést jelent. Esetleg kiderül, mikor lehet számítani tavaszi-nyári vagy nyári-őszi csapadékosabb hónapokra. A 4. ábrán a nagyon száraz hónapokat jelöltem. Ebben az esetben el kellett térni a hagyományos beosztástól, mert a januártól decemberig tartó sorrendnél az ábra kétfelé „szakadt". Ha az ábrát jól megnézzük, láthatjuk: április-május-júniusban alig fordul elő nagyon száraz hónap és a pontozott vonal megszakadt a próbarajzon. (Ebben az időszakban egyébként még a száraz hónapok is katasztrófát okozhatnak a mezőgazdaságban.) Az ábrán a sorozat az 1950-es oszlopban a fekete nyílnál kezdődik. Itt is a sűrűsödéseket kötöttem össze a pontozott vonallal. Ebben az esetben is nagy a szóródás, sok a vonaltól messze lévő jel, tehát itt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a száraz hónapok előfordulása szorosan követi a napfoltciklust. Sőt, az ábrán az amerikai tudósok által megfigyelt 22 éves ciklus az ún. „sivatagi periódus" látszik megjelenni. Az 5. ábra a havi csapadékmennyiségeket mutatja. (Az eredeti rajzon a négyzetrács lxl cm-es.) A fekete körök átmérője arányos az adott hónapban leesett csapadék mennyiségével. Az eredeti rajzon a 10 mm-es átmérőjű kör 100 mm csapadéknak felel meg. (Nyomdai lekicsinyítés esetén a négyzetrács mérete lehet irányadó.) Az ábráról jól látható, hogy általában májusban-júniusban esik a legtöbb eső. Erről árulkodik a jobb szélen lévő adatsor is, ami a közel ötven év átlagos havi csapadékát mutatja (májusban 53,8 mm, júniusban 68,6 mm. Viszonylag csapadékos még az augusztus (többször felhőszakadással) és a november-december. Ahol üresebb részek vannak, ott több hónapon keresztül nagyon kevés csapadék volt. Ha ez a tenyészidőszakban fordult elő, akkor a nyár végén betakarítható termények nagyon rossz termést adtak. 1998-ban rekordot döntött az időjárás 673 mm-es csapadékkal. Ugyancsak rekord született 1999 júliusában: Tiszaföldvár belterületén Ladányi Ferenc mérése szerint 190 mm eső hullott. Végére érve a kis tanulmánynak, feleletet kellene adni a címben feltett kérdésre. Aki eddig figyelmesen olvasta a szöveget, esetleg maga is próbálta az ábrákat elemezni, valószínűleg ugyanarra a következtetésre jut, hogy a napfoltciklus és a csapadék mennyisége, gyakorisága, eloszlása között nincs 100%-os összefüggés. -15-