Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szabó István: BesenyszÖg történeti adatai

tizenhét év közötti sarjadékot, és 168 nőt regisztrált a 379 összeírt lakosból, egyértelműen mutatja hogy a község társadalma jobbágyi állapotú, ahol a zsellérek vannak többségben.

21 Az egyéb kategórián feltehetően a cselédséget kell értenünk, a nemesekről pedig tudjuk, hogy egyben földbirtokosok is voltak. A férfiak nagyobb, (211 fő) száma a nőkhöz (168 fő) viszonyítva abból fakad, hogy az újonnan ideköltözöttek nem családostól érkeztek, illetve családtalan zsellérek vol6. kép. „Nagy Jóska" kastélyának keleti vége és ta

k Sajátos állapot ez, ha összevetjük a a cselédházak , , T

, , n ~ , szomszédos Jászság ugyanekkor íelvett települési adataival, ahol régi és folyamatos a lakosság, minek eredményeként a férfiak és nők száma egyensúlyban van, majdnem azonos. 1850-5l-ben a társadalom szerkezete a faluban lévő házak alapján elemezhető. 143 házból 6 urasági, 44 telkes, 58 zsellér ház, s kívülük 2 tanítói lak és 3 községi épület található. A 36 urasági épület nagyobb számú itt élő nemesi birtokost jelent. A telkes jobbágyok pedig kevesebben vannak, mint a zsellérek, s mindössze 15 egész és 2/8 telket birtokoltak a következő megoszlásban: egész telek: 1, háromnegyed telek: 1, kétnegyed telek: 13, egynegyed telek: 26, egynyolcad telek: 4.

22 S ehhez tudnunk kell, hogy Mária Terézia urbáriuma, amely Heves megyében a IV. osztályú szántóföldek egész telkének mértékét 32 holdban állapította meg, a besenyszögi rossz földeket is ebbe a kategóriába sorolta.

23 A mezőgazdasági lakosság birtokviszonyai a község nagyfokú szegénységét mutatják. A két legnagyobb birtokos 1935-ben is ugyanúgy a szatmári káptalan és a Kohner-család, mint 1893-ban, 1911-ben és 1925-ben, s a község határának több mint fele van a kezükben. Kívülük mind a századfordulón, mind pedig 1945-ig jelentős a 100 katasztrális holdon felüliek száma.

24 Közülük a forrásként használt kézirat név szerint az 1935-ben 367 kh-dal rendelkező Breuer Dezsőt, a 389 kh-s Halassy Gézát, a 231 holddal rendelkező Hasznos József örököseit, a 2.377 kh-s Kohner Adolf báró örököseit, illetve családtagjait (Kohner Erzsébet és Éva bárónőket, valamint Kohner Istvánné bárónőt), Nagy Sándort (305 kh), Nagypál Imrét (215 kh), Nagy Józsefet (150 kh) említi név szerint, mint olyan embereket, akik „földjeik nagyságában meghaladtak egy jobb parasztgazdaságot és már földbirtokosoknak, vagy nagyparasztoknak számítottak. De hiába volt nagy a határ, a föld rossz minőségű volt. Ha itt valakinek 10 holdja, sőt akár 40 21 DÁNYI D. - DÁVID Z. 1960. 22 PALUGYAY I. 1854. III. 369-370. p. 23 ACSÁDY I. 1948. 269. p.; - Urbáriumot Besenyszög később kap, mivel az urbárium kiadásakor még nem volt falu. Urbáriumát 1786-ban kapja. 32 kisholdat számítanak egy egész telek szántójaként, s 12 kaszás rétet. Ekkor 19 1/4 jobbágytelek van a községben és 39 telkes gazdát, 7 házas zsellért jegyeztek fel HML. Egri Érs. Gazd. Lt. Liber. 79. Besenyszög összeírása. 24 (szerk.): SIMON B. 1992. 28. p. -144-