Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Bagi Gábor: A jászok terjeszkedése a XV. század első felében - Megjegyzések

végrehajtotta, ám a birtokok megszerzése mégsem sikerült, mivel az óbudai apácák eredményesen igazolták, hogy a jelzett puszták az ő birtokaik.

36 III. Fentebb néhány jász kapitányi család terjeszkedésére hoztunk adatokat. Ezek mindenképp töredékesek, ám ezekből néhány következtetést mégis levonhatunk, s pár kérdést is föltehetünk. A főbbek a következők: 1. A Jászság területének kialakulásában, s fokozatos bővülésében a kapitányi családok birtokszerzése nagy - esetleg meghatározó vagy döntő - szerepet játszott. 2. A birtokszerzők zöme katonai érdemekért nyert javadalmat, s az adományozottak rendszerint a király, főurak vagy egyházi méltóságok (pl. az egri püspökök) familiárisai voltak. 3. Az adományok az adományozottak rokonságára is kiterjedtek, s az oklevelek általános kitétele (ti. a birtokokat jász módra éljék) rokonsági-vérségi kapcsolatok elfogadását jelentette.

37 4. A jász kapitányi réteg kialakulásában-alakításában a jóval kevesebb család vett részt, mint azt eddig feltételezték. A jász kapitányoknak a szállások alapján felvett, idővel családnévvé váló előnevei még gyakran változtak. Pillanatnyilag az 1422-ben Kisérre adományt szerzett Mócza, s talán az apáti Temesváriak neve tűnik állandónak. 5. Elgondolkodtató, hogy véletlenszerű-e néhány területre vonatkozó adatok hiánya ekkoriban. Különösen Berény, de bizonyos mértékig Árokszállás és az 1391-ben említett Apáti is ide sorolható. 20 Település, majd falu Jászberény határában, a belterület közelében, attól északkeletre. 21 Jászberény határában, a belterület közelében, attól északkeletre. 22 A mai Jásztelek, a régi Mihálytelek keleti határrészén fekvő egykori település. Névalakja a település korai, feltehetően Árpád-kori egyházas jellegére utal. 23 Feltehetően Jásztelek délkeleti határrészében lokalizálható egykori település. 24 Gyárfás I., 1870. III. 254., 622. 25 A mai Jászladány, amelynek azonban a jászok csak felét birtokolták ekkor. A másik fél rész pusztaként zömmel a Semseyek, negyedrészben pedig az Aba nemből származó Csirkék, s a hozzájuk beházasodott famíliák birtoka. 26 FraknóiV., 1893.5. 27 Gyárfás I.; 1870. III. 603. 28 A mai Újszászi határban, a belterület délnyugati részn lokalizálható jász szállás, mely a XVI. században eltűnt. 29 Gyárfás I., 1870. III. 255., 601., 623. 30 FraknóiV., 1893.5. 31 Horváth L., 1988.9-20. 32 Jászkisér délnyugati határában fekvő egykori jász szállás. 33 Vadász P., 1925. 13. 34 Cegléd északi határában sejthető egykori települések. 35 ZSKO. III. 155. (Dl. 43089.) 36 Gyárfás I., 1870. III. 564. (Dl. 43089.) 37 Selmeczi László terminusával ez a nagycsaládokat feltételező rendszer a patronímia, amelynek kései, módosult folytatását a Szabó László által a Jászságban kimutatott hadban látja. Selmeczi L., 1998. 96-97. -128-