Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Nagy Molnár Miklós: A Közép-Alföld fazekassága
Nagy Molnár Miklós A Közép-Alföld fazekassága A magyar fazekasság jelentős központjaiként tartjuk számon az alföldi fazekasközpontokat. A legjelentősebb Hódmezővásárhely, illetve az Alföld középső részén található Mezőtúr. E két fazekasközpont soha nem alkotott egységes stíluscsoportot, mindig különálló centrumok voltak, bár egymással élénk kapcsolatokat ápoltak. Az Alföld középső részének népéletében meghatározó szereppel bírt Mezőtúr fazekassága, amelynek fejlődéstörténete az írásos és a tárgyi anyag alapján a XVIII. századtól folyamatosan jól nyomon követhető. Mezőtúr fazekassága a kezdetektől nemcsak Hódmezővásárhellyel állt kapcsolatban, hanem jórészt e városnak köszönhető az Alföld középső részén található kisebb fazekasközpontok fejlődése is. így például a békési mellett a karcagi fazekasság XVIII-XIX. századi alakulásában, fejlődésében szintén jelentős szerepet játszottak a mezőtúri fazekasok, de néhány jászsági fazekas szintén Mezőtúron tanulta a mesterséget. Karcag múlt századi fazekasságában nemcsak a túriak játszottak fontos szerepet. Éppen ezért a város fazekasságáról elmondható, hogy nem egységes stílusban fejlődött, hanem egyfajta keveredés figyelhető meg. Történetét tanulmányozva, az anyakönyvi adatok, s más emlékek, visszaemlékezések alapján megállapíthatjuk, hogy a városban már a XVIII. században is űzték ezt a mesterséget. 1 A helybeli kézművesipar ebben az időszakban az 1750-es években kezdett kialakulni. Ezt követően települt le az első fazekas is. A nádudvari születésű Györfi Sámuel 1768 áprilisában került Karcagra, amikoris feleségül vette Pataki Sámuel lányát, Pataki Katát. Házasságukból négy gyermek született. 1771-ben született János, aki szintén fazekas lett. Pataki Kata halála után, 1777-ben Csobai Erzsébetet vette feleségül, akitől öt gyermeke született, közülük Mihály (1782-1825) és Péter (1784-1827) szintén fazekasként dolgozott. Györfi Sámuel a mesterséget bátyjával, Györggyel Mezőtúron tanulta. Györfi Sámuel az agyaghasználatért, az égetőkemence állításáért és a neki adott telek használatáért 1 A karcagi fazekasság előtörténetével kapcsolatosan Id.: Somogy vári Imre: A karcagi fazekasok története 1850-től, 1957-ig. (kézirat) a Györffy István Nagykun Múzeum Adattára: 231 -99-