Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pálóczi-Horváth András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

Orgondaszentmiklós késő középkori kun faluban SELMECZI László 1972-ben feltárt egy háromhelyiséges lakóházat, a szobában szemeskemencével. Az ásató szerint „a házfalat néhány helyen nagyobb cölöp erősítette, ez azonban nem változtat vályogtégla, esetleg sárfal jellegén". Az épület középvonalában talált cölöpnyomokból mestergerendára következtet - véleményünk szerint ezek inkább a szelementartó ágasok helyei. A nagyobb cölöpök között kisebb karóknak kellett lenniük, hiszen a rakott sárfal nem nagyon valószínű, és így itt ugyancsak tapasztott sövényfalú házról lehetett szó (vályogtégláról semmiképpen).

69 A Szentkirályon feltárt 15-17. századi lakóházak mindegyike cölöpvázas szerkezetű volt, a kitöltőfal szintén a tapasztott sárfal valamelyik változata. A 19 feltárt lakóház közül eddig azokat a 15. századra keltezhető, osztott tüzelőszerkezetű épületeket ismertettük részletesen, amelyek egy-egy beltelek első lakóházát jelentik és egyúttal a falu fennállása során emelt legszínvonalasabb épületek (4/a, 7, 25. ház). Ezek a 15. század első felében épültek, talán már a század elején, megújításuk, átépítésük vagy bővítésük pedig a 15. század közepén vagy nem sokkal később megtörtént. A 4/a és a 7. ház részletes elemzése során a falszerkezetet karóközös sárfalnak határoztuk meg.

70 A négyhelyiséges 4/a ház 1. és 2. helyiségének alapozási árkában a cölöplyukak sűrűn, 14-22 cm-re követték egymást, leggyakoribbak a 13-14 cm átmérőjű karók, de vékonyabbak (10-12 cm), illetve vastagabbak (18-20 cm) is előfordultak. A karók 30-40 cm-re, a vastagabb cölöpök 60-80 cm-re mélyedtek a padlószint alá, utóbbiakat tehát az árok aljába le is verték. Külön gödröt csak a szelementartó hosszúágasok számára ástak. Az alapárokban az oszlopok közét homokos földdel kevert szürke agyaggal töltötték ki. A falvastagság a padlószinten kb. 40 cm. A felmenő fal belső oldalán, közvetlenül a lesározott padló fölött, 6-8 cm vastag agyagtapasztás van, a falsíkon fehér mázolás, ami a padlóra is ráhúzódik. Sövényfalból származó vesszőfonatnak nem találtuk nyomát sem a szoba padlóját fedő falomladékok között, sem az ÉK-i oldalon a padló fölött megmaradt falcsonkban. Igaz, utóbbi falszakaszon a cölöplyukakat is nehezen lehetett megtalálni, mivel eltömődtek az agyagos omladékkal. A 4/a ház ÉNy-i felében, a 3. és 4. helyiség falazása kissé eltérő volt: az alapozásban egymástól 20-50 cm-re lévő, vastagabb faoszlopok helyét tártuk fel, az agyagos omladékréteg vékony, vagyis a falazáshoz kis mennyiségű sarat használtak fel. A 7. ház I. periódusának falszerkezete a 4/a házéhoz hasonló volt. (Ennek az épületnek az I. periódusban két helyisége volt, a II. periódusban három. A II. periódusban a főfalakat újraalapozták, közvetlenül a régi falakon kívül, ezzel az épület DK-i vége kb. 1 m-rel szélesebb lett. ÉNy felé fokozatosan keskenyedik, az új alapárok a 2. helyiségnél már a régi falak fölött fut. A 3. helyiséggel ÉNy felé nyújtották meg a házat, az I. periódus ÉNy-i zárófala azonos a II. periódus 2. és 3. helyiség közötti osztófalával.)

71 Az I. periódusból megmaradt falszakaszokon - az 1. helyiség DK-i és DNy-i falán, valamint a 2. helyiség ÉNy-i falán - lehet tanulmányozni az építésmódot. A fal vastagsága 35-36 cm. A 10-16 cm átmérőjű cölöp69. SELMECZI László 1974. 50. Sajnálatos, hogy az ásató tudomásom szerint nem tett közzé azóta sem részletesebb dokumentációt, újabb tanulmányaiban is ugyanezt a leírást közli ismételten. SELMECZI László 1986a. 200.; SELMECZI László 1989. 112-113. 70. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989a. 95. 71. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989a. 93-94. 4. ábra. Idézett közleményünkben még úgy értelmeztük az alaprajzot, hogy az I. periódusban is már három helyiség volt. 236