Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Balassa M. Iván: A népi építészet a régészet és a néprajztudomány között
úgynevezett „ereszes"-ház minden ismérvével rendelkezik, azaz a nyitott, deszkarácsozattal ellátott ereszből nyílik szemben a kicsiháza, jobbra a parádésháza egy-egy ajtó, az utóbbi mögött ott van az oldalkamra, ennek nincs ajtaja. 21 Sajnos a házról, azon túl, amit akár a helyszínen is tanulmányozhatunk, nem túlzottan sokat tudunk, de az nagyon valószínű, hogy nemesi épület „udvarház" lehetett. Hasonlóak, igaz nem egyszer azért rangosabbak, gyakran tűnnek föl a 17. századi összeírásokban. Most már érthető, hogy miért használtam a két 17. századi erdélyi épület esetében a „rustucus" kifejezést, hiszen az egyik talán bányászház, a másik pedig egy nemesi udvarház volt, vagy lehetett, Torockó pedig a ház építésének idején város volt. A Felföldről nem ismerek napjainkat megért 17. századi házat. Ennek okát itt is az építőanyag- és építéstechnika-váltásban látom. Igaz ugyan, hogy FINDURA Imre a 19. század végén Rimaszombat történetét leírva mecjemlít egy házat, melynek mestergerendáján a következő felirat volt olvasható: „Építette Varga Bálint 1572ben", sőt oda nyilatkozik, hogy még ennél is régebbi faházak is álltak a városban. 22 FINDURA Imre egy másik 16. századi épületről is hírt ad, ezzel Maconkán (Nógrád m.) találkozott, és mestergerendája szerint: „1587-be csináltatta Szabó Bálint és Orosz Menyhért". 23 Sajnos a recens kutatás már nem talált ilyen épületekre, datált 18. századit is csak meglehetősen ritkán és inkább a korszak végéről. Ilyen például a már említett 1776-os igrici, 24 egy 1777-es Gyöngyössolymoson, 25 1792-ből Poroszlón 26 és Noszvaj, mely 1798-ra datált. 27 A felsoroltak közül a két déli, már akár alföldinek is tekinthető épület fala vályog, a másik kettőé kő. Ez is jelzi, hogy a 18. század első feléből, esetleg az ezt megelőző századból származó épületek hiánya itt is az építőanyag/építéstechnika váltással van összefüggésben. Az újkor elején a régióban még általános a faépítkezés, lásd a rimaszombati városi épületekről elmondottakat, a nemesi-kuriális építészet területéről is számos ilyen levéltári adat hozható, 28 bár ugyanezek a városokban már a kőépítkezés erőteljes jelenlétét tanúsítják. Külön tanulságos az olyan mezővárosok vizsgálata, mint például Gönc, ahol a régi épületeket „huszita ház"-nak nevezik, tehát középkori épületet sejthetünk bennük. A legkorábbi ház azonban csak 1813-as datálású, de a település viharos története, melynek során 1533 és 1843 között legalább négyszer nagyrészt, vagy teljesen 21. KÓS Károly 1989. 202., alapterülete mintegy 8x6 méter, a dalnoki Veres-kúria 12x12 méteres volt és abban is nagyház, oldalház, kamra és eresz kapott helyet. 22. MALONYAY Dezső 1907. V 23. FINDURA Imre 1894. 200. 24. BALASSA M. Iván 1980. 122. 25. BAKÓ Ferenci985. 229. 26. BAKÓ Ferenc 1967. 225. 27. BAKÓ Ferenc 1978. 63. 28. 1671 - Alsóregmec, Zemplén m. „Az Falunak felső Vegin Vaggion egy Nemes Curia, fa éppuletbol álló ház, Sindelyes heazattya." UetC 3. 9-10.; 1671 - Torna, Torna m. „Mező Torna Varosában vagyon egy Nobilitaris Curia fabul épült" UetC 2. 590-591.; 1673 - Bácska, Zemplén m. „Ez a Curia két contignatioból álló. Az Also Contignatio Contounal egy nagy hosszú Palotát, kőből valót. Az felső Contignatio fából való..." UetC 4. 13.; 1673 - Palágy, Ung m. „Vagyon itt... Udvarház, fábul épétettet, minden részeiben jó, a fedele Séndeles, Kü kémény rajta" UetC 4. 186.; 1704 - Fehérgyarmat, Szatmár m Nap kelett felül való végében vagyon egy Curia ... kapunak ellenében ... egy nagy Rend két contignatioju talpra épétettett fa Ház vagyon." UetC 5. 43. stb. 495
