Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Somogyvári Ágnes: Egy Árpád-kori település lakóházai Kiskunfélegyháza-Haleszen

13. kép. A 11. ház felszínrajza a tapasztott padló elbontása után A Kiskunfélegyháza-Haleszen feltárt házakat általánosan jellemezte, hogy földbe mélyítettek voltak, a mélyítés mértéke 30 és 50 cm között változott. Többségük megközelítőleg téglalap alakú volt és egy helyiségből állt. Egy esetben a ház bejáratát is meg tudtuk figyelni, itt a ház K-i oldalán helyezkedett el. Nyolc háznál megtaláltuk a kemencét, két háznál pedig a tüzelés valamilyen nyomát. A házak többségében a tapasztott padló, ha töredékesen is, de előkerült. A házakon belül feltárt cölöplyukak különböző szerkezetű házak meglétére utaltak. Az előkerült kemencék négy típusba sorolhatók. Az első a kőből épített kemence, négy házban fordult elő. A kemencéket a hosszabb és a rövidebb fal találkozásánál a sarokban építették meg. A kövek között kötőanyagot nem tudtunk megfigyelni, és tapasztott sütőfelületet sem alakítottak ki minden esetben. A kemencék másik típusát a téglalap alakú, agyagalapozású kemencék alkották. Ezeknek a kemencéknek is kőből építették meg a boltozatát. A harmadik a kisméretű, agyagból épített, téglalap alakú kemence. A negyedik típust a körte alakú, a ház földbe mélyített részéhez kívülről csatlakozó kemence képviseli, melynek jól tapasztott sütőfelülete volt. Három esetben meg tudtuk figyelni a házak megújítását, amikor is a padló tapasztásának elbontása során újabb cölöplyukak kerültek elő. A település korának meghatározásánál jelenleg a feltárás során előkerült pénzekre hagyatkozhatunk. II. Béla két ezüst dénárja került elő az egyik gödörből, három házban és egy gödörben pedig III. Béla összesen öt db rézpénzét találtuk meg - az árnyaltabb kormeghatározásra azonban csak a leletanyag feldolgozása és a településen feltárt összes objektum részletes elemzése után kerülhet sor. 458