Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Belényessi Károly: Templom körüli erődítés Balatonszárszó határában
10. kép. Kőpakolás a VI. számmal jelölt épület erődítés felé eső helységének déli oldalán Összefoglalás A leírt jelenségek egységes rendező elvet követnek. Ebben a fő szerep kétségkívül a védett területé. Ezen belül elhatárolható a lakó- és a gazdasági jellegű épületek csoportja (pince, istálló, ólak?), amely a védettebb déli oldalon egy tömbben terült el, míg az ideiglenes lakóházak az északkeleti oldalon követték az árok vonalát. Ezek alapján a védett terület valószínűleg a javait tároló és veszély esetén felhalmozó falusi lakosság számára épült saját védelmi képességgel rendelkező menedékként fogható fel. A templom közvetlen környezetében 14. század második felében olyan Árpád-kori előzményekkel rendelkező struktúra jött létre, amely funkcióját tekintve nem példa nélkül álló de a középkori Magyarország középső területein mégis egyedi, és mint ilyen, kérdések egész sorát veti fel. Nem tudjuk, hogy mik lehettek létrehozásának okai és feltételei, és hogyan illeszkedett mindez a vár, illetve erődítésépítés középkori engedélyeztetési rendszerébe. 20 Ismeretlen, hogy fenntartása kihez köthető és milyen kötelezettségekkel járt 21 Hasonlóképp kérdés marad, hogy a faluközösség és a birtokos milyen formában vette ki részét ezekből a feladatokból. Vajon általános válasz-e ilyen erődítés létrehozása valamilyen eddig számunkra ismeretlen, vagy nem megfelelően értelmezett dologra? Természetesen adott a lehetőség az erdélyi templomerődítésekkel való összehasonlításra. Az illyefalvai külső és belső vár fala mentén 1902-ig még álló kamrák képe pél20. Köszönöm FELD Istvánnak, hogy erre a kérdésre külön felhívta figyelmemet. 21. A középkori Szárszóra vonatkozó nagyszámú forrás ellenére egyetlen utalást sem találunk az erődítés létrehozására, működtetésére, pusztulására, vagy megszüntetésére. 432