Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez

10. kép. Székelykeresztúr-Kriza János u. 23. század eleji kő udvarház alapfalai 16. hogy a kőházat még a pereskedők apja építette, és az - miként számos más udvarhelyi ház is

51 - zsindelyfedésű volt. A többosztatú ház egyetlen megemlített helyisége a sörfőzésre is alkalmas pitvar volt.

52 Az udvarhelyszéki peres iratokból ítélve a pince a 16. század végén faluhelyen is gyakori lehetett; a Székelyudvarhely melletti, elpusztult Cibrefalva egyik lakója még 1590 előtt pincét, a pincére pedig házat, a szövegből kivehetően megemelt lakóépületet készített magának.

53 Kevés régészeti adatunk szerint ezek zömmel még földpincék voltak. A Keresztúr melletti Csekefalva régészeti kutatásából az derült ki, hogy a 15-17. században még itt sem voltak kőpincék, agyagba rakott kő építőanyagból csupán a 17. századi 4. épület pincelejárata készült.

54 Az ásatás első ismertetésekor írottakkal ellentétben ma már úgy látjuk, hogy az 1981-83-as csekefalvi faluásatás során feltárt 1. és 2. épület szintén pince, és nem földbe ásott, 15-16. századi lakóépület volt, így az 1. épületben talált tüzelőnyomok, csempe- és kályhaszemtöredékek sem származhattak itt felállított csempés tüzelőből, hanem lebontott kemencéknek/kályháknak a felhagyott pince gödrébe szórt maradványai voltak.

55 Ami a székelyföldi mezővárosokat illeti, székelyudvarhelyi írott adataink azt is sejtetik, hogy pincéket - valószínűleg zömmel már kőpincéket - elsősorban a piactér körül lakó, kocsmát tartó polgárok építettek. Keresztúron a régészeti ásatások bizonyították, hogy az alápincézett, késő középkori házak valóban az orsós főtér körül sűrűsödtek. A mezőváros széle felé, a települést átszelő országút mellett már pince nélkül épült, többosztatú házak álltak, a 17. században is (Kriza János u. 6.)

56 Ami az alápincézett házakat illeti, hangsúlyozzuk, hogy a földfelszínre fektetett, vagy éppen a fölé emelt talpgerendára épült, késő középkori házaknak mindössze a pincéit sikerült feltárni, a házaknak a telken belüli tájolására, illetőleg az épületek belső osztására csak e pincék segítségével következtethetünk. A legkorábbi pincéknél még az sem egyértelmű, hogy fölöttük minden esetben ház állt. Kiindulópontul a Szabadság tér 44. sz. telken kiásott 17. objektum, egy habarcscsal falazott 17. századi kőpince kínálkozik, melybe a lejárat D-ről nyílt, vele szem51. SzOkl ú.s. II. 132. 52. SzOkl ú.s. I. 229. 53. Ez elmulth eztendeökben [...] építettem egj jo kis pinchet, az pinchere felliel hazat. Az eöröksegen chwrt is czynaltam, kerteket czynaltam, SzOkl ú.s. I. 166. 54. Csekefalva - Lok: BENKŐ Elek 1992. 57-62. 55. Vö. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 33.; az értelmezés korrekciója: BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 48. 56. BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 136-141. 383