Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre

4. kép. Lébény- Bille-domb, 218. objektum nik, ha e harmadik támot valamilyen módon a bejárat részeként értelmezzük. A tetőszerkezetnek az eddigieknél eltérő rekonstrukciójára nyújtanak módot azon esetek, amikor a ház gödrén belül négy tartóoszlop helyét sikerül megfigyelni. Ilyen az egyes cölöplyukak vagy az egyes oldalak középvonalában

309 vagy pedig a négy sarokban

310 van. (A két variációs lehetőség közül az egyes oldalak középvonalában elhelyezett cölöpökre támaszkodó tető a valamivel gyakrabban dokumentálható megoldás.) Harmadik variációs lehetőségként a harmadik, illetve negyedik cölöplyuk a két ágasfás szerkezet mintegy megkettőzéseként tűnik fel,

311 de e példáknál szintén jogos számolni a tetőszerkezet megújításával. Továbbá számos helyen sikerült kibontani hat cölöplyukkal rendelkező házat.

312 Ilyen esetekben a két-két, rendszerint hosszanti házoldalon három-három tartóoszlop is állt. 309. Ilyen házak kerültek napvilágra Kéménd-Kiskukoricáson, Felsőzsolca-Várdombon, illetve Ménfőcsanak-Szeles-dűlőn, illetve Lébény-Bille-dombon: NEVIZÁNSZKY Gábor 1982, 5. t.; SIMONYI Erika 1998. 8. kép; TAKÁCS 1996a. 1. tábla 2., 3. tábla 2. 310. Említ ilyen alátámasztási rendszerű házat MÉRI István 1952. 58. 311. A közelmúltban közölt ilyet: MÉRI István 2000. 82. 36. kép. 312. A közelmúltban közölt ilyet: VÉKONY Gábor 1980. 28-29.; VÉKONY Gábor 1988. 286.; HABOVSTIAK, Alojz-PRÁSEK, Karel 1993. 21. ábra.; LÁZÁR Sarolta 1998. 9. kép.; SIMONYI Erika 1998. 4. kép.; MÉRI István 2000. 82. 35. kép. 35