Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pusztai Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

alatta lévő o99 épület gödre fölött helyezkedett el. Ez okból félig megsüllyedt. A meg­süllyedt rész feltöltésében 4 nagy terméskő, valamint kora újkori mázas kerámiatö­redékek kerültek elő Az épület padlója azon a helyen, ahol alatta korábban egy kör alakú gödörház volt (o101), megsüllyedt. Ezen a területen a padlót többször feltöltötték. A kemencefoltok elhelyezkedése alapján az épület bejárata a nyugati, hosszanti oldalon lehetett. A belső osztás meghatározásához nem került elő megfelelő mennyiségű cölöplyuk és egyéb szerkezeti elem. A ház méretei, a tüzelőhelyek ma­radványai alapján utolsó periódusában feltehetően háromosztású volt. Korábbi épí­tési fázisainak méreteit a 2310 kemencéhez tartozó töredékes padlómaradványok alapján nem lehet pontosan meghatározni. Az o82 ház külső járószintjét az épülettől É-ra és K-re kavics fedte. Az o82-jelű épület téglalap alakú foltjának utcától távolabbi végéhez kapcsolódott még egy, közel téglalap alakú, lekerekített sarkú, 5 méter átmérőjű felszín, mely egy sárga agyagos külső sávból, és egy szabálytalan, hozzávetőlegesen téglalap alakú, belső szürke laza felszínből állt (8. kép). E foltok alatt egy négyzet alakú, ÉK-DNy tá­jolású, 5x5 méter alapterületű pince gödre került elő (9. kép). A pince száma o94­volt. A pince padlószintje a gödör megtalálási szintje alatt 1 méterrel volt. 55 A pince betöltésének bontása közben, közvetlenül a gödör falánál cölöplyukakat, illetve egy esetben facölöp maradványait figyeltük meg. A cölöplyukak többsége a kavics alta­lajba ásott gödör oldalfalában fél cölöplyukakként jelentkezett. A fal bélése hasonló megoldással készülhetett, mint a LESZIH Andor által a harmincas években feltárt pincéé. 56 A pince DK-i fala mentén a padlószint fölött 20 cm magasságon, 60 cm széles padka húzódott. A pince közepén kör alakú, 50 cm átmérőjű, gyengén égett agyagfoltot figyeltünk meg. Bejáratra utaló egyértelmű nyomokat nem találtunk. 57 A pince betöltésében kora újkori leletanyag volt. A többosztatú, legalább két építési periódusra bontható o82-es ház padlószintje alatt egy vele azonos tájolású, tehát az utcához igazodó, mélyen a földbe ásott, tég­lalap alaprajzú, 13. század végi, 14. századi ház került elő. Ez volt az o99-jelű ház (10. kép). Az o99 gödörház téglalap alakú gödre ÉNy-DK-tájolású volt, rövidebbik - a tele­pülés főutcája felé néző - oldalán nyílt meneteles lejárata. A meneteles lejárat mel­lett két oldalt egy-egy cölöplyuk jelezte a bejárat fölötti féltetőt. Az épület alapgödré­nek területe 5,6x4,2 méter, mélysége a korabeli felszínhez mérten - 1,1 méter volt. Kemencéjét a bejárat melletti sarokban, agyagból építették fel. Az épület belső terét oly módon alakították ki, hogy az 5,6x4,2 méteres alapterületű gödör kiásását köve­tően a gödör falától 40-60 cm távolságban egy fa bélést készítettek el, majd a fa bé­lés és az alapgödör fala közötti területet kavicsos agyagos földdel visszatöltötték. A fa bélés belső tér felé eső oldalát meszes habarccsal vakolták. A fa bélésre feltehe­55. Az o82-jelű épület s2332 kemencéjének sütőfelülete 102,98 méteres magasságon helyezkedett el, hasonlóan a pince megtalálási szintjéhez. 56. ÉRI István-BALINT Alajos 1959. VI. tábla 1-2. kép. 57. A pince ÉNy-i oldalának északi sarkában ugyan kibontottunk egy 1 méter széles, 3,6 méter hosszú, a pince felé lejtő gödröt, de ennek a gödörnek a lejtős padlója a pince padlószintje fölött 30 cm magas­ságban csatlakozott a pincéhez. 351

Next

/
Thumbnails
Contents