Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
Dongás hátú, mérműves előlapu népies kályhák az Alföldön Az alföldi faluásatások és várak leletei között szép számmal szerepelnek olyan dongás hátú, mérműves kályhacsempék, illetve töredékek, melyek az itt általános bögrés típusoktól teljesen eltérő jegyeket viselnek. Szembeötlő, hogy a falvakban ezek a csempék rendszerint szétszórva más leletanyagba, beásásokba keveredve kerülnek elő. Ebből adódik, hogy teljesebb együttesüket nem ismerjük, és olyan szerencsés leletre sem támaszkodhatunk, amely kulcsát adná kutatásuknak. Előkerülésük körülményeiből ugyanakkor arra következtethetünk, hogy a hódoltság korára ezeket a kályhákat már lebontják, csempéiket kidobják. A nem egységes leletanyagból mi most csak az egyszerűbb mázatlan típusokkal foglalkozunk, megemlítve, hogy magasabb szinten, udvari előképek alapján készült, mázazott kályhák is álltak falusi épületekben, ahogy ez a nyársapáti 165 és a baracsi 166 ásatás leletei bizonyítják. A szentkirályi faluásatás során olyan mázatlan, dongás hátú csempék is előkerültek, amelyek alacsony mesterségbéli tudással udvari műhelyek előképeit próbálták utánozni. A 25. számú ház bögrés kályhájának omladékában egy mázatlan fülkés csempe alsó részére bukkantunk. A csempe alján bástyatetőre emlékeztető bevágások voltak. A félköríves alaplapon jól kivehetően egy letört szobor talpának nyoma maradt meg, magasabban a fülke hátsó falában pedig - hátulról megnyomva az agyagot - egy konzol maradványai látszottak. 167 A fülkés csempébe tehát egy szobrot állítottak. Ilyen csempéket csak a budai és visegrádi királyi palota Anjou-kori anyagából ismerünk. 168 Egy másik töredék egy nagyméretű (kb. 21/30 cm) dongás csempéből származott, mérműves előlapján alul 4 db félköríves tetejű nyílással, e fölött ismeretlen áttört mérművel. 169 A 4/a számú ház anyagából is- kerültek elő mérműves előlapú csempék töredékei, háromszögletű és talán négyzetes szájnyílással. 170 Túrkeve-Móricon is találtak néhány darab áttört, mérműves töredéket, melyek a falu udvarházából származhattak. 171 Békéscsaba belterületén leletmentés közben az 1. számú lakóház maradványaiban érdekes és kicsit rendhagyó összetételű szemeskályha romjai kerültek elő. 172 A kályha alsó része szögletes lehetett, felületének zömét bögre alakú szemek borították. A bögrék között tányérka alakú szemek is voltak. A leletből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a kályha oromzata alatt háromszögletű szemek alkottak egy zárt sort úgy, 165. A nyársapáti 15. számú lakóházban állt egy mázazott mérműves kályha, amelynek omladékában háromszögletű, rozettás csempék, négyszögletes oroszlános változatok, téglalap alakú, dongás hátú mérműves csempék és a lovagalakos kályha műhelyéből ismert fát őrző oroszlánt ábrázoló csempe került elő. A kályha az udvari kályhák mintájára készült. BÁLINT Alajos 1960-62. 83. XXV. tábla.; 85. XXVI. tábla.; 87. XXVII. tábla.; 93. XXVIII. tábla. 166. SZABÓ Kálmán 1938. 99-100. 459-460. kép. Az itt talált zöldmázas mérműves csempék töredékei a lovagalakos kályha műhelyéből valók. Ugyanakkor itt két Zsigmond-kori töredék is előkerült. HOLL Imre 1958. 269. 167. Publikálatlan anyag. A hivatkozási lehetőségért PÁLÓCZI HORVÁTH Andrásnak tartozom köszönettel. 168. HOLL Imre 1958. 220. 12-18. kép.; 222. 20. kép.; KOCSIS Edit-SABJÁN Tibor 1998. 77-78. III-IV. tábla.; 83-84. IX-X. tábla. 169. Publikálatlan anyag. A hivatkozási lehetőségért PÁLÓCZI HORVÁTH Andrásnak tartozom köszönettel. 170. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 50. 36-37. 171. MÉRI István 1954. 148. 172. SZATMÁRI Imre 1994. 495-508. 1-9. kép. 315
