Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

11. kép. Redukált égetésű szemeskályha rekonstrukciója Galgahévízről (MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 129. 8. kép. után) - tál alakú kályhaszem négyzetes szájnyílással A redukált égetésű kályhák javarészt tál alakú szemekből épültek fel. Ezek a szemek viszonylag nagyméretűek, oldalaik 20-24 cm között változnak. A tálak szája nagyobb, öble erősebben szűkül, mint például a kisebb Nyugat-Dunántúliaké, fenékátmérőjük 10-13 cm, mélységük kb. ugyanennyi.

151 Vannak vastagabb falú, finomabban korongolt változataik, szabályos formákkal, sima oldalakkal, és vannak vékonyabb, néha egészen durván felhúzott, bordás oldalú, deformált szájú példányok is. Az erősebben szűkülő tálaknál gyakori, hogy a sarok alatta van a szélek metszésvonalának (helytelenül „kiöntőcsöves"-nek, „csőrösre kihúzott"-nak nevezett típus). 151. Lásd például: KOZÁK Károly 1972. 273. 7. kép. 311