Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
Redukált égetésű szemeskályhák A sötétszürke, tál alakú szemekből épített egyszerű szemeskályhák töredékei gyakori leletei késő középkori építményeket feltáró régészetünknek. Előfordulásukra elsősorban a Dunántúlról, a Kisalföldről, az Alföldről és Észak-Magyarországról vannak adataink 143 Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több ilyen eredeti helyén összeomlott szemeskályha anyagát ismerjük. Galgahévízen a Szentandrásparton álló kolostor ásatásakor került elő egy ilyen szemeskályha alaprajza, szemeinek töredéke és eredeti sártapasztásának darabjai. 144 Ezek elemzésével viszonylag biztosan rekonstruálható volt a kályha felépítése és külalakja. A kályha alsó, szögletes része egyszerű, tál alakú szemekből állt, melyeket kisebb-nagyobb hézagokkal illesztettek össze. A függőleges éleket fonott élű sarokcsempék alkották, melyeknek vályús oldallapjaik voltak. A kályha vállát sárból tapasztották, felette emelkedett a hengeres felső rész, amelyben az alsóhoz hasonlóan egyszerű tál alakú szemek voltak. A kályha felső párkányát sárból formálták kötélmintázatúra. A kályha oromzatán háromszögletű oromcsempék álltak, melyeknek csúcsára sárból készítettek gombos tornyocskákat. A kályhának tapasztott kupolája volt. 145 A meglehetősen szabálytalanul rakott kályha szemeinek találkozási hézagait kidudorodó sárfugákkal látták el. Az erős fűtés következtében a redukált égetésű szemek idővel kivilágosodtak, belsejük szürkésfehérre, rózsaszínre változott. Ennek kijavítására a szemeket grafittal mázolták be. A kályha durva készítésű, rusztikus megjelenésű volt, sötétszürke, fekete színével jól harmonizált a sárgás színű sárpárkányok és tapasztások hálózata 146 (11. kép). Hasonló kályha állt a Baj-Öreg kovácsi hegyen épített udvarház kerítés mellé ragasztott szobájában is. Itt megmaradt a kályha kőből rakott, fél méter magas lábazata is, a körülötte szétszóródott redukált égetésű kályhaszemekkel. Ezen a kályhán az oromzat háromszögletű tálakból készült, melyeket talpukra és csúcsukra állítva raktak össze. A kályhában cső alakú elemek is voltak, melyekből bögreboltozatot készíthettek. 147 Ha ritkán ugyan, de szerepelnek a redukált égetésű kályhaszemek az alföldi faluásatások anyagaiban is. 148 A Kecskemét környéki ásatások során egy mizsei és benei ház omladékában voltak redukált égetésű kályhaszemek: tál alakúak, háromszögletes szájúak és sarokcsempék. 149 A várak és kolostorok feltárásaiból még számtalan példát idézhetnénk, de a töredékes, sokszor publikálatlan anyagra való hivatkozások helyett a kályhák alkotóelemeinek összetételét tekintjük át 150 (12. kép). 143. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 131. 144. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 103-138. 145. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 129. 8. kép. 146. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 128. 147. A publikálatlan anyagra való hivatkozásért Petényi Sándornak tartozom köszönettel. 148. Szentkirályon egy helyen kerültek elő ilyen szemek. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 51. 39-40. 149. Szabó Kálmán 1938. 98. 455-456. kép. 150. Nem teljes, de részletesebb kitekintés található: MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 129-131. 310
