Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

A fenti csempékből a leletek ismertetésénél már bemutatott szemeskályhákat építették. Röviden összefoglalva: korai változatuknak alsó, szögletes részét pohár alakú szemekkel rakták ki, felső hengeres részükbe tál alakú szemek kerültek. A kályha oromzatát háromszögletű tál alakú szemekből rakott sor szegélyezte, ezek rekonstrukciójánál számolnunk kell a talpára és csúcsára állított összeállítással is. A kályha pereme fölé háromszögletű tornyos oromcsempék emelkedtek, ezek mögött a kályha kupolájába hagyma alakú szemeket illesztettek. A gazdagabb kályhák pohár alakú szemeit négykaréjos, vagy áttört előlapos változatokkal variálták, ezek helye a szögletes rész felső, illetve alsó sorában lehetett. Ugyanezen kályháknak a másik változatában alul voltak a tál alakú szemek, a már bemutatott sarokcsempékkel kötésbe rakva, felső részüket a pohár alakú szemekkel lyuggatták tele. A kályhának hasonló oromzata lehetett, mint a fentebb leírtnak (8. kép). A későbbi kályhák az alföldi anyagból is ismert bögre alakú szemekkel épültek, ezek a kályha alsó, szögletes részébe kerültek. A felső részt tál alakú szemekből rakták ki. A kályha oromzata a fent leírtak szerint alakult. A gazdagabb külsejű kályhák bögresorait tányérka, négykaréjos vagy mérműves szájú szemekkel díszítették. A kályha oromzatára mérműves előlapú tornyos oromcsempék, ritkábban emberfejes végződésű példányok is kerülhettek (7. kép). Nagy kérdés, hogy a Dunántúl keleti felén teljesen bögrékből épített kályhák létezhettek-e, mint az Alföldön, hiszen megszólalásig ugyanolyan szemek kerülnek elő? Sajnos a kérdést egyértelműen nem tudjuk még eldönteni. A szórványleletek azt sugallják, hogy igen, de a teljesebb kályhaomladékok a tál és bögre alakú szemek vegyes alkalmazását mutatják. A kályhák elterjedésének időpontja itt sem egyszerűen megválaszolható kérdés. A felsőnyéki vár kályhaszemei között találhatók a leginkább archaikus típusok, ezeket a Zsigmond korra keltezi MIKLÓS Zsuzsa.

138 A hasonló ozorai pohár alakú szemek a 15. század közepén vagy a század második felében kerülhettek a szemétre, tehát ezek is korai keltezésűek.

139 Hasonló korúak lehetnek az őcsényi földvár pohár alakú kályhaszemei is.

140 A15. század második felére tehető a sarvalyi 17. számú házban talált kályha készítési ideje.

141 A fenti kályháknál újabbak az öblösebb bögrékből álló alföldi típusok, melyek datálásának problémáit az ott tárgyaltakkal azonosnak tartjuk. Látható tehát, hogy a kelet-dunántúli szemeskályhák között van egy régebbinek mondható típus, amely a 15. század közepén, a század második felén terjedt el, majd ezt követi az alföldi kályhákhoz sokban hasonló szemeskályhák időszaka, amelynek használata talán a 15. század végén terjed el és a 16. század elején teljesedik ki. A korai kályhák várak fűthető szobáiban, falvak nemesi lakóházaiban álltak, míg az újabb változatok valószínűleg szélesebb körben elterjedtek, a mezővárosokban is gyakoriak lehettek, de hogy a hódoltság korában a parasztházakban is általánosak voltak-e, azt még nem tudjuk pontosan megmondani. Az Étén feltárt fazekasműhelyek, az égetőkemencében és a fazekasáruk raktárában talált kályhaszemek alapján joggal feltételezzük, hogy ezeket a kályhákat mezővárosi műhelyekben készítették.

142 138. MIKLÓS Zsuzsa 1988. 212. 139. FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 192. 140. Az őcsényi földvár teljes anyaga még publikálatlan. Beszámoló: MIKLÓS Zsuzsa 2001. 43. 25. tábla.; Sarvaly: HOLL Imre 1979. 49. 141. HOLL Imre 1979. 49. 142. Lásd 109. jegyzetpontot! 309