Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

- sarokcsempe A sarokcsempék egy tál alakú szemből és a melléjük ragasztott fülkés félcsempéből állnak. Sarokélük mindig kötélmintázatú.

129 Sarokcsempék csak abban a leletanyagban szerepelnek, ahol a tál alakú szemek a kályha alsó részében voltak, ezért sok helyen nincsenek sarokcsempék a terület ásatási leletei között. - háromszögletű szájú, tál alakú szem A kályhás leletekben rendszerint előfordulnak háromszögletűre formált szájú, tál alakú kályhaszemek is.

130 Néhány példányuknak a háta kormos, ami azt bizonyítja, hogy a kályha oromzatán zárt sorban, talpukra és csúcsukra állítva is szerepeltek.

131 A korai anyagban előfordulnak háromszögletű szájjal készült, pohár alakú szemek is.

132 - háromszögletű oromcsempe tornyos gombbal Az alföldi oromcsempékkel teljesen megegyező példányok a Kelet-Dunántúlon is előfordultak, mérműves előlapjukon háromszögekből és rozettákból álló bevágott kompozíciókkal, csúcsúkon korongolt gombbal.

133 Étén egy olyan oromcsempe töredéke is előkerült, melyen emberfejet formázó csúcsdísz volt.

134 Ismertek a területről előlap nélküli tornyos oromcsempék is.

135 - hagyma alakú kályhaszem Majdnem minden leletanyagban szerepelnek hagyma alakú kályhaszemek, melyek elmaradhatatlan tartozékai voltak a kelet-dunántúli szemeskályháknak.

136 - fülkés félcsempe Nem biztos, hogy ehhez a kályhaféléhez tartoztak azok a korongon készült fülkés csempék, melyek a sarokszemek oldallapjaival megegyezően készültek, de önálló csempeként szerepeltek a kályhák anyagában.

137 Szerepük, hogy az alsó részben a falnál keletkező félméretű helyeket kitöltsék, vagy a felső rész kerek sorait szűkítsék. A csempét rendszerint egy részben korongolják meg, ezért a tetején kis lyuk marad. Félbevágás után a fülke tetején félköríves nyílás marad. 129. FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 196. 19. kép. 1-2.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 166. kép. 7.; MIKLÓS Zsuzsa 2001. 43. 25. tábla.; Például a székesfehérvári István Király Múzeum anyagában: 11 466 leltári számmal. 130. MIKLÓS Zsuzsa 1988. 242. 16. kép. 2.; FELD István-GERÉLYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 195. 18. kép. 5.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 166. kép. 6.; CSALOGOVITS József 1937. 328. 10. kép. 3. 131. Például a székesfehérvári István Király Múzeum anyagában: 55. 191. 1 leltári számmal szereplő oromcsempe, amely a Szűcs Gyula u. leletmentésből származik. 132. MIKLÓS Zsuzsa 1988. 242. 16. kép. 5.; 133. Például a székesfehérvári István Király Múzeum anyagában: 81. 9. 1 leltári számmal.; KOCSIS Edit 1989. 31-44, tábla. 134. CSALOGOVITS József 1937. 331. 15. kép.; ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 101. 21. kép. 135. CSALOGOVITS József 1937. 328. 10. kép. 2.; Például a székesfehérvári István Király Múzeum anyagában: 10 732 leltári számmal Székesfehérvárról. 136. MIKLÓS Zsuzsa 1988. 241, 15. kép. 1., 3., 5.; 242. 16. kép. 1.; FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 194. 17. kép. 4-7.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982.166. kép. 1-3.; CSALOGOVITS József 1937. 328. 10. kép. 5.; KOCSIS Edit 1989. 7-9. tábla.; MIKLÓS Zsuzsa 2001. 43. 25. tábla. 137. MIKLÓS Zsuzsa 1988. 242. 16. kép. 7. 308