Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre

Berencs,

246 Csataj,

247 Helemba,

248 Ipolybély,

249 Komját,

250 MarcelházaPatpuszta,

251 Muzsla-Csenke,

252 Nagycetény,

253 Nyitra, Szelezsény,

254 Szene

255 stb. határában. Értelmezési kérdések Ha a feltárt objektumok értelmezni igyekvő dolgozatokat áttekintjük, azt kell tapasztalnunk, hogy e szakirodalom egyik jellegzetessége egy ismételten felbukkanó kétkedés. Bár a kritika általában a szakma peremén szokott megfogalmazódni,

256 mégsem hagyhatjuk szó nélkül azon kérdést, vajon a szögletes, általában járószinttel, kemencével és/vagy cölöplyukakkal rendelkező beásások ténylegesen veremházak nyomaként értelmezhetők-e. Annak ellenére, hogy az érvelés higgadtságát a kritika megsemmisítőnek vélt éle egyáltalán nem segíti, néhány tény mégis kétségen felül állónak tűnik. Egyrészt minden bizonnyal téved az, aki az összes járószinttel és/vagy cölöplyukkal rendelkező, nagyjából szögletes beázást azonos rendeltetésűnek véli. Hiszen joggal feltételezhető, hogy az ilyen objektumok egy részét állatok tartására, műhelyként, és/vagy tárolóhelyiségként hasznosították. Az elmondottakon túl azonban alig lehet kétségünk ama tekintetben, hogy a talajba ásott járószintű objektumok jelentős hányadát lakták. Olyan esetekben gondolhatunk elsősorban erre, amikor az objektumban fűtőberendezés maradványai is napvilágra kerülnek. Sőt, éppen a kemencék léte és elhelyezése teszi valószínűtlenné azon rekonstrukciót, miszerint egy-egy Árpád-kori ház tárolóhelyiségből és vele azonos légtérben levő, de a talajba nem ásott padlójú lakóhelyiségből állt volna. A leírt formájú, kétsejtű Árpádkori lakóház ellen ui. több érv is szól. Egyrészt a talaj felszínén kialakított lakószoba nyomait tudomásunk szerint még sehol sem sikerült a veremház folytatásaként rögzíteni. Másrészt pedig lehetetlen magyarázatot találni arra is, miért a földbe ásott tárolóegységben, és nem pedig a hipotetikus talajfelszíni lakóhelyiségben épült fel a kemence. Visszatérő motívum továbbá arra hivatkozni, hogy a talajba ásott járószintű objektumok túl kisméretűek a lakóházként való értelmezéshez. A veremház közelmúltban végrehajtott rekonstrukciója során SABJÁN Tibornak sikerült bizonyítania azt, hogy egy-egy egykori veremház alapterülete semmiképpen sem lehetett azonos gödrének kiterjedésével.

257 Azaz a gödör széle és a talajra ültetett tető széle között 246. RUTTKAY Matej-CHEBEN, Ivan-RUTTKAYOVÁ, 1994. 229-241.; RUTTKAY Matej (szerk.) 37. 247. RUTTKAY Matej (szerk.) 1995. 15-16. 248. HANULIAK, Milan-ZÁBOJNIK, Jozef 1980. 201-207.; HANULIAK, Milan-ZÁBOJNIK, Jozef 1981. 55-63.; HANULIAK, Milan 1989. 151-207. 249. FUSEK, Gabriel 2000. 101-158. 250. TOCÍK, Anton 1978. 246-272.; TOCÍK, Anton 1980. 215-225.; TOCÍK, Anton 1981. 139-152.; SALKOVSKY, Peter 1984. 209-210.; SALKOVSKY, Peter-VLKOLINSKÁ, Ivona 1987. 127-170. 251. CHEBEN, Ivan 1987. 307-326. 252. HANULIAK, Milan-KUZMA, Ivan 1983. 385-397.; HANULIAK, Milan-KUZMA, Ivan-SALKOVSKY, Peter 1993. 253. CHEBEN, Ivan-RUTTKAYOVÁ, Jaroslava-RUTTKAY Matej 1994. 177-241. RUTTKAY Matej (szerk.) 338-41. 254. RUTTKAY Matej 1992. 593-608. 255. RUTTKAY Matej (szerk.) 1995. 7-9. 256. BAKAY Kornél 1989. 141., illetve 66., 67. ábra. 257. SABJÁN Tibor 1999. 133-139. 25