Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

6. kép. A 92. épület alaprajza Fontos azonban szétválasztani a föld visszatöltését és a bélelés lehetőségét. E két módszer együtt is előfordulhat, vagyis ilyenkor a visszatöltött föld tölti ki a fal és a bélelés közötti részt. A visszatöltött földet azonban valaminek meg kellett tartania. Ez lehet sövényfal is az oszlopok között, valamint elképzelhető fakarós, hasított fa, nád, fonás és egyéb növényi anyagokkal történő borítás is. Erre utalhat, hogy a 92. épületben a cölöpök egy sekély alapárokban találhatók (5-6. kép). Elképzelhető, hogy ezekben az esetekben a cölöpök és a fal közötti részt növényi anyagokkal bélelték ki. A fentieket alátámasztva megemlíthetjük, hogy az Árpád-korban is megtaláljuk a bélelés nyomait.

8 Ennek azonban sokkal gazdagabb néprajzi változatait ismerjük. 9 A 92. objektumnál fabélelés lehetősége is felmerülhet (5-6. kép). A cölöpsor és a fal között keskeny árok figyelhető meg. Az egyik feltételezés szerint a talpgerendá8. SZABÓ János Győző 1975a v. b. 38-40. (A fal bélelésre utaló nyom az Árpád-korból: Magyarad 2. ház: fabélelés nyomai); MRT 5. 1979. 163. (Esztergom-Örmény, Lövi Sándor u: falenyomat és deszkaborítás); LÁZÁR Sarolta 1998. 28. (Esztergom-Szentgyörgymező 8. ház: falenyomat); BICZÓ Piroska 1984. 159-208. (Kiskunhalas-Zöldhalom: bélelés maradványai); BÓNA István 1973. 19-20.(Több esetben csak cölöpnyomok utalhatnak a borításra: Dunaújváros 9., 11. objektum); KOVALOVSZKI Júlia 1986, 61. (Visegrád-Várkert 17., 22. ház); VÉKONY Gábor 1988. 286. (TatabányaDózsakert 1/1977); V SZÉKELY György 1997. 81-82. (Kiskunfélegyháza-Belsőgalambos 79, obj.); valamint Kiskunfélegyháza-Déli Összekötő híd, Amler-bánya 10. ház (GALLINA Zsolt és SOMOGYVÁRI Ágnes megjelenés alatt levő ásatása). Fontos azonban megemlíteni, hogy a fenti példák túlnyomó többségben lakóházak voltak! 9. Erre vonatkozó irodalom: KÜCSÁN József 1977. 107-108.; SZTRINKO István 1987. 37-38.; DÁM László 1993. 139. 194