Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen
KÉSŐ ÁRPÁD-KORI, NAGYMÉRETŰ, FÖLDBE MÉLYÍTETT ÉPÍTMÉNYEK ORDACSEHI-BUGASZEGEN ÍNAGY ÁGNES-GALLINA ZSOLT-MOLNÁR ISTVÁN-SKRIBA PÉTER 2000-2001-ben tártuk fel az M7-es autópályán levő Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyet (S-29. sz.) (1. kép). írásunkat NAGY Ágnes régész emlékének szenteljük, aki ez év tavaszán tragikus autóbalesetben életét vesztette. Ő dolgozta volna fel e lelőhely Árpád-kori részét. Az Ő emlékére, most méltatlanul, mi próbáljuk e lelőhelyen előkerült Árpád-kori, földbe mélyített épületeket közreadni. 1 A 2000. évi ásatás során három nagyméretű, földbe ásott épület került elő. 2 Mindhárom ÉNy-DK-i hossztengelyű volt és nem volt tüzelőberendezése. Azonban mindegyik épület alján égett, faszenes réteg volt érzékelhető. 76. (104. s): Nagyméretű, téglalap alaprajzú épület (2-3. kép). Az alapgödör 10 m hosszú, 4,7-5,2 m széles, alapterülete a bejárat nélkül 55 m 2 , a feltárás folyamán megfogott mélysége 0,9-1,2 m. Hossztengelyében három középágas cölöplyuka, kettő a rövidebb oldalak középvonalában, a harmadik az épület közepén. A gödör enyhén rézsűs falai mentén, attól 40-50 cm-rel beljebb, egymástól 20-30-50 cm-re elhelyezett cölöplyukakból álló sorok húzódtak. Az általuk határolt terület hosszúsága 8,4 m, szélessége 3,4 m, alapterülete 29 m 2 . Délnyugati, északkeleti és északi részén keskeny padka húzódott. Négyszögletes, meneteles bejárata az északkeleti oldalon található kissé dél felé csúsztatva. Ez 2-2,5 m hosszú, 3-3,5 m széles volt. Alsó részének két oldalán (a fal síkjánál) egy-egy cölöplyuk egymástól 1,8 m-re, közöttük egy keskeny árokszerű lemélyítés helyezkedett el. A két cölöplyukkal szemben, az épület falai mentén körbefutó cölöpsorok vonalában egy 15-20 cm széles árok mutatkozott. Az épület betöltéséből nagy mennyiségű késő Árpád-kori kerámia, vaskés, tégla, kődarabok, csiszolt kő, patics, másodlagos bronzkori kerámia került elő (4. kép). 92. (157. s): Nagyméretű, téglalap alaprajzú, földbe ásott veremépület (5-6. kép). 9,3 m hosszú, 5,2 m széles, alapterülete 48 m 2 , mélysége 70-80 cm. A függőleges falak mentén körbefutó cölöplyuk sorok helyezkedtek el, egymástól 30-50 cm-re. A cölöpök 20-40 cm széles, ásónyomnyi mélységű alapárokban helyezkedtek el, a keleti rész kivételével. A cölöpsorok és a fal északi, északnyugati és északkeleti szakaszán mélyebb, 25-30 cm széles árok húzódott. A cölöpök által határolt terület hosz1. A lelőhely feltárása több periódusban, 2000-2001-ben zajlott le. Ennek során mintegy 90 000 m 2 felületet kutattunk meg. Az első feltárás 2000. őszén SEBÓK Katalin, majd 2001 tavaszán GALLINA Zsolt-SOMOGYI Krisztina, 2001. tavaszán-nyarán HONTI Szilvia-NÉMETH Péter Gergely, 2001. nyarán-őszén KISS Viktória vezetésével folyt. A lelőhelyen Balaton-Lasinja, Kisapostagi, Urnamezős, La Téne kultúra, római és Árpád-kori település maradványai kerültek elő. Ezúton is szeretnénk megköszönni Somogyi Krisztina segítségét. 2. A közlés jogát Sebők Katalintól kaptuk. Köszönet érte. 187
