Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

ba eresztett oszlopok közét fonott sövényfallal töltötték ki, amit agyaggal betapasztottak, vagyis paticsfalat készítettek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a paticsfalú épület alapját valójában faváz szolgáltatja, tehát a faszerkezetű épületek közötti számontartása mindenképpen indokolt. Számos esetben nyilvánvalóan a gerendákkal való takarékoskodás volt az oka a sövényfonás használatának. A két típus különválasztását amíg lehetséges, érdemes megtenni, bár véleményem szerint nincs olyan hatalmas különbség a földbe mélyített és a felszíni épületek között, ha favázas épületről van szó. Az igazi különbség nem abban van, hogy földbe mélyített vagy felszínre támaszkodó-e a lakóház, hanem, hogy teljesen fából készítették-e az oldalfalait vagy fonott sövényt, deszkák közét kitöltő vertfalat stb. használtak-e. Miután az oklevelek egyértelműen szólnak a faház egyben vagy elemeire szétszedett állapotában történt költöztetésről, ez nyilvánvalóan könnyebb lehetett egy borona vagy gerendaháznál, mint lefejteni/leverni a rászáradt agyagtapasztast a sövényfalról. De elképzelhető, hogy a faanyagot érdemes volt ilyen munka árán is megmenteni és költözés esetén magukkal vinni. Hisz az ágasfát, szelement nem kellett újra megmunkálni, a csapolásokat, illesztési részeket kifaragni stb. Lásd mint a jurták esetében is megvolt a nomádoknál a hagyományos módja, hogyan költöztek, szedték szét a jurta építőanyagát és rakták újra másutt össze. SZABÓ János Győző számos példát gyűjt össze annak az állításának az igazolására, hogy a szlávságnál a Kárpát-medencében a honfoglalók elsősorban felszíni és félig vagy egészen földbe ásott faépítményeket (fonott falú házakat, boronaházakat) találtak.

48 LÁSZLÓ Gyula a Csongrád-Felgyón megfigyelt felszíni lakóépületeket tartja a magyarok igazi lakóépületeinek. Igen sok fa-, vert falú (sőt tégla-) ház volt egykor a faluban.

49 Egyelőre nem publikált és elfogadott ásatási eredményről van szó.

50 10. századi jurta nyomait tárták fel Tatabánya-Dózsakert lelőhelyen 1993-ban. A 3,8-4 m átmérőjű kerek gödör függőleges falaiban oszlop és karó nyomait találták.

51 Közelebbi típus meghatározása nélküli fa- vagy favázas házak adatai Visegrád, Fő u. 23-25. sz. telek határán egy 15. századnál korábbi vörös terrazzós padlós, hosszúkás alaprajzú favázas téglaépületet tárt fel HÉJJ Miklós.

52 VÉGH András 1994-ben Budapesten, II. ker. Medve u. 9-13. sz. alatt tárta fel a 13. század utolsó negyedéből származó faszerkezetű lakóház kövekből kirakott alapozásmaradványait, valamint ettől északra egy másik faszerkezetű ház maradványait találták.

53 Budapest, III. Lajos u. 71-85. A Lajos u. 77-79. sz. telek K-i szélén került elő egy faszerkezetű 520x380 cm-es alapterületű, leégett gazdasági építmény maradványa. Omladékából 12-13. századi kerámia- és vasmaradványok kerültek elő.

54 Öcsény-Oltovány (Tolna m.) településén MIKLÓS Zsuzsa 13. századi faszerkezetű építményt tárt fel. Az I. szelvényben feltárt háznak a falát helyenként cölöpökkel erősítették meg.

55 48. SZABÓ János Győző 1975. 54. 49. LÁSZLÓ Gyula 1970. 64.; 1978. 74-75., MICHNAI Attila 1981. 225., 228. 50. KOVALOVSZKI Júlia szíves baráti tájékoztatása. 51. KISNÉ CSEH Júlianna-VÉKONY Gábor 1996. 59. 52. HÉJJ Miklós 1968. 83. 53. VÉGH András 1997. 96. 54. GÁDOR Judit 1991. 44. 55. MIKLÓS Zsuzsa 1992. 84. 163