Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Wolf Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

18. kép. A 8. ház keleti falának maradványai letekre utaló írásos forrásokat idéz K. CSILLÉRY Klára. Mivel azonban ezek a források templomokra, királyi udvarházakra, kolostorokra vonatkoznak, valószínűnek látja, hogy ebben az időben faepületekben csak a magasabb társadalmi osztályokba tartozó személyek laktak. A faépítészet általános elterjedését a 13. századtól látja bizonyítottnak.

45 Hasonló álláspontot fogalmaz meg BÓNA István is, aki szerint bár a magyarság széles rétegei ismerhették a faépítészetet, az igen erős társadalmi differenciálódás miatt csak a fejedelmek, törzsfők, ispánok, nemzetségfők engedhették meg maguknak, hogy gerendaházakban éljenek.

46 Ezzel ellentétes álláspontot fejt ki MÜLLER Róbert. Úgy véli, hogy legalábbis az ország bizonyos területein a honfoglalástól kezdődően számolnunk kell faépítményekkel. Nem lehet perdöntő, hogy forrásaink nem falusias jellegű településekről adnak hírt. Ez ugyanis írásbeliségünk fejletlenségével hozható kapcsolatba.

47 Hasonlóképpen vélekedik SZABÓ J. Győző, aki felvázolván a magyarság levédiai környezetét, megállapítja: „A faépítményeknek sokkal nagyobb szerepet kell tulajdonítani, mint eddig hittük."

48 45. K. CSILLÉRY Klára 1982. 174-177. 46. BÓNA István 1988. 409-410. 47. MÜLLER Róbert 1972. 195. 48. SZABÓ J. Győző 1975. 55. 142