Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Wolf Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

3. kép. Az 5. ház (1992. XXVII. szelvény) omladéka ségben és 10 cm vastagságban égett gabonamagvakból álló réteg jelentkezett. Ez alatt egy 15-20 cm vastag, vörösre égett agyagból álló omladékot találtunk (7., 8. kép). Az omladék lebontása után került elő a ház átégett, tapasztott padlója. A padló nem volt egészen vízszintes, nyugati és déli irányban enyhén lejtett. Az északi oldalon mintegy 20 cm-rel lejjebb helyezkedett el, mint a ház jelentkezési színtje. A déli oldalon ezt a szintkülönbséget nem lehetett érzékelni. A padlón jól meg tudtuk figyelni egy lezuhant faszerkezet maradványait (9., 10. kép). A kemence a délkeleti sarok közelében állt. Szétszóródott kövei között 12 ép, vagy csak a föld által összenyomott edény került elő (11. kép). A kisméretű, 0,75x0,75 méteres kemence U alakú volt, nagyobb kövekből, kötőanyag nélkül építették. Sütőfelülete 3 cm vastag, gyengén átégett tapasztásból állt, amely felett 5 cm vastag hamuréteget találtunk. A tapasztas alatt sem cseréptöredékek, sem kövek nem kerültek elő. A kemence szája nyugati irányba nyílt, két oldalán nagyméretű kövek helyezkedtek el (12., 13. kép). Ezektől 20-20 cm-re két, 8, illetve 10 cm átmérőjű, 8 cm-re a padlóba mélyedő karólyukat bontottunk ki (14., 15. kép). A ház északkeleti sarkán egy 20 cm átmérőjű, 9 cm-rel a padlóba mélyedő, az északnyugati sarokban pedig egy 30 cm átmérőjű, a padló szintjénél magasabban lévő cölöplyukat leltünk (10. kép). A harmadik, ugyancsak a padló szintjénél magasabban elhelyezkedő oszlophelyet a délkeleti saroknál, a ház metszetében tudtuk megfigyelni (7., 8. kép). A ház keleti és nyugati oldalán falának szerkezetét is igen jól megállapíthattuk. A fal megközelítőleg 20 cm széles volt, 5-8 cm-re mélyedt a padló szintje alá. Gödre 130