Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
42 Barna Gábor Saját családi hagyományunkból tudom, hogy a múlt század végén a radnai búcsúra tartó elődeim mindig ugyanannál az orosházi gyócsos tót családnál szálltak meg útközben, akiknek aztán visszadták a szállást akkor, amikor azok a kunszentmártoni vásárokra jöttek. A már említett rózsafüzér társulat jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy bizonyos iparosokat csak a szomszédos Szentesen, a távolabbi Szegeden vagy éppen Pest-Budán találtak meg. Szentesre és Szegedre vezető utukat összekapcsolták zarándoklatokkal Szent Anna illetőleg Havi Boldogasszony ünnepére. Figyelemre méltó, hogy a múlt század második felében a dél-alföldi római katolikus vallásos életben a kunszentmártoni Mezey kántorok énekeskönyveik révén fontos szervező szerepet töltöttek be. 3. Az eddigiekben azt tekintettük át vázlatosan, hogy Kunszentmárton társadalomtörténetét és kultúráját mely és milyen szálak füzik/füzték a közelebbi és távolabbi tiszántúli, alföldi tájakhoz, ezen belül pedig a Nagykunsághoz. Ám felmerülhet a kérdés, hogy minden összekötő szál ellenére nem maradtak-e sokkal erősebbek a jászsági kapcsolatok, kulturális vonások Kunszentmárton esetében? Vegyük sorra a befolyásoló tényezőket! Az 1719. évi jászsági kirajzás és Körös menti megtelepedés az új községet alapítójászsági (és később máshonnan is verbuválódó) népességet egy másik közigazgatási egység, a Nagykunság keretébe kötötte. Az új lakhely a kibocsátó ősi szülőföldtől a korabeli közlekedési viszonyokat tekintve jelentős távolságra került. Sok vonatkozásban eltérő természetföldrajzi környezetet, más ökológiai körülményeket találtak a telepesek új lakhelyükön. A leglényegesebb természetföldrajzi különbség a táj vízrajzában volt. Amíg a Jászság területén csupán kis vizek és mocsarak, lefolyástalan területen voltak, addig Kunszentmárton egész területét és gazdálkodását nagymértékben befolyásolta a Körös folyó. Ez különösen a halászatban hamarosan jelentős eltéréseket okozott. Már az új lakhelykeresést a tanácsi jegyzőkönyvben megörökítő elbeszélés utal az eltérő halászati technikából és eszközkészletéből adódó különbségre: „... a Körözs Vize mellé érkezvén, bizonyos Öcsödi embereket tanáltak, Kik a Vizet Keczével halászták, mivel pedig ők ollyan hallót Soha az előtt nem láttak, igen Csudálkoztak rajt". 50 A társadalmi helyzet természetesen nem változott. Az új lakóhely kiválasztásának egyik elsődleges szempontja éppen az volt, hogy a Jászságban élvezett kiváltságokhoz hozzászokott lakosok továbbra is privilegizált területen szerettek volna élni. Ezért döntöttek Kunszentmárton puszta megszállása, megülése, betelepítése mellett. 51 Az első időben, az első néhány évben természetesen szinte minden kapcsolat Barna 1994. 7, 13. A kece jellegzetesen folyóvízi használatra alkalmas szerszám. A nagyvizeket nélkülöző Jászságban ismeretlen. Az első találkozás rácsodálkozása után azonban a későbbi évtizedek egyik legfontosabb kunszentmártoni halászati eszköze lett. Az eltérő vízrajzi adottságok miatt a kece ismeretlen másutt a Nagykunságban. V.ö.: Szilágyi 1966., Szilágyi 1974. írásaiban Szilágyi Miklós a halászat vonatkozásában szemléletesen ábrázolja a letelepedő jászságiak alkalmazkodási folyamatát. Barna 1994.
