Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A néprajz nagykunsági intézményeinek történetéről - Tóth Albert: A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum
A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum 285 mert az egykori pannonhalmi bencés tanár ref. lelkészi vizsgát tett, s ettől kezdve ő is - mint korában sokan - lelkész-tanárként működött az intézményben. Dr. Sáringer János sokoldalúsága ellenére mégis elsősorban geográfus volt. Ez természetrajzi szertárfejlesztő tevékenységében, de tanári munkájában is megmutatkozott. Mint a Balaton-felvidék szülötte, s annak szerelmese, aki egész életében a földrajzot érezte magához közelinek, elsősorban az ásvány- és kőzettár anyagát gyarapította. Az 191415-ös tanév befejezése után Tiszaugra ment, s élete delén, 44 éves korában eltávozott az élők sorából. Lóczy Lajos, a világhírű földrajztudós és geológus részvétlevélben így emlékezik róla: „megilletődéssel vettem Dr. Sáringer János főgymn. tanár úrnak korai halálhírét. A megboldogult tanítványom és munkatársam volt, akinek buzgalmát, munkásságát és egyéniségét nagyra becsültem. Elköltözését őszinténfájlalom és gyászolom!" A szertár évekre őr nélkül maradt. Gyarapodása megtorpant. Az 1917-18-as évről az egyetlen szertárra vonatkozó adatból tudjuk, hogy 13 431 darabból állott a gyűjtemény. A gazdátlanná vált, de muzeális értékű gyűjtemény s természetrajzi tanszék az 1918-19-es tanévtől fél évszázadra ismét gazdára lelt az erdélyi származású ifjú, ambiciózus természetrajz-tanár, Szász Károly személyében. Az egykori kolozsvári egyetemi gyakornok a székelyudvarhelyi református kollégiumból került a gimnáziumba 26 éves korában. Nagy lendülettel fogott hozzá a munkához. Ma is őrzött kék ceruzájával írt bejegyzései arról tanúskodnak, hogy első ténykedése a szertár meglévő anyagának számbavétele és a veszteségek kimutatása volt. Elsőként végezte el a szertár anyagának átfogó rendezését és selejtezését. Ekkor selejtezte ki többek között a hatodik osztályos Móricz Zsigmond által adományozott 180 db rovart. Ezzel egyidőben megkezdte állhatatos szertárfejlesztő munkáját, és új gyűjtő leltárkönyvet nyitott. Már az itteni első tanévében 137 darabból álló, zömében vegytani eszközt vásárolt a Calderoni cégtől, amellyel tartós kapcsolata alakul ki. A beszerzéseket zömében innen biztosította. Az iskolához ragaszkodó volt diákok (az iskola növendékei) a város társadalmának széles köre számos ajándékkal támogatták Szász Károly gyűjtőmunkáját. Az 1954-55-ös tanévben a debreceni egyetemen végzett fiatal biológiai-kémia szakos tanár, Fekete László került a gimnáziumba. így először fordult elő az iskola történetében, hogy a biológiát két szakos tanár tanította párhuzamosan. Az új tanár szívügye elsősorban a kémia volt. A munkálkodása eredményeképpen „ a biológiai és vegytani szertár 1960. május elsején külön vált, a kémiai felszereléseket, vegyszereket a kémia szertárban helyeztük el". Szász Károly utolsó saját kezű bejegyzése a szertár leltárkönyvében: az 196364-es tanévben az IFÉRT-től vásárolt négy szemléltető modell. Szász Károly 1964. október 29-én megbetegedett. „Ekkor még ugyan reménykedtünk, hogy a megkezdett munkáját hamarosan folytatni fogja. Meg is próbálkozott csakugyan néhány napra még tanítani, de szervezetén eluralkodó betegsége ismét betegágyba kényszerítette. Az 50. szolgálati évét töltő kartársunk, aki több 21 A kisújszállási ev.ref. főgymnásium értesítője 1916. 6. 22 Gyüjtőleltár (Vezette: Szász Károly) 1959/60. 48.
