Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

A néprajz nagykunsági intézményeinek történetéről - Tóth Albert: A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

280 Tóth Albert kollekció. Közben 1858-tól Nagy Lászlót váltva két évig a gimnázium igazgatója lett. A gondok viszont egyre tornyosultak. Továbbra is megoldatlan maradt a gimnázium nyilvánosságának ügye, sőt az egyháztanács ismét az osztályrendszert kívánta visszaállítani. Kétségtelen, hogy a sok vesződés hozzájárult végső elhatározásához: 1863. augusztus 16-án megvált az intézménytől, s az akkor már nyolcosztályos iglói gimnáziumba ment. Harminc év után újra szülőföldjén... Azonban: „1880. február 15-én önként lemondván 16 és fél évig viselt tanári állásáról - mely idő alatt egyszersmind a természettani és természetrajzi tárakat kezelte s rendezte -, elhagyja az iglói iskolát is. Az Abaúj megyei Gagybátorban birtokot vett, itt azonban mint gazdálkodó nem tudott boldogulni, s rövid idő múlva kivándorolt Amerikába".

4 Rokonától, Jermy Tibor akadémikustól tudjuk, hogy San Antonioban telepedett le, ahol múzeumot alapított. Sorsának további alakulása nem ismert. A sors különös közjátéka folytán 1863-ban - Jermy távozása évében - egyszeriben megoldódott a nyilvánosság kérdése, mivel a kormányhatóság a korábbi hat tanár helyett elegendőnek tartott négy tanárt is hat osztály működtetésére. A gondok ezzel természetesen nem sokat enyhültek. Tizenhárom évig szaktanár nélkül maradt a természetrajz oktatása. Ez idő alatt Koncz Lajos, a kiváló képességű matematikus és természettan szakos tanár vette át ennek tanítását, egyben ellátta a múzeumőr szerepét is. A kémia tanításának bevezetésére 1875-ben került először sor, mivel a „vegytannak nem tanítása az itt tanulásukat bevégzett, a pályájukat tovább folytató ifjaknak nagy hátrányára van. .."

5 Tarthatatlanná vált a helyzet. Mindenképpen új tanerő bevonása vált sürgető feladattá. Mint annyiszor, most is a város társadalma segített, s így a biztosított „segédtanár széket" ötödik tanárként 1876. október l-jén Pólya Mihály segédtanár elfoglalhatta. Munkába állása enyhítette a természetrajz-tanítás gondját, de a szertár fejlesztésébe hatékonyan nem kapcsolódott be. Ebben az is szerepet játszott, hogy a múzeumőr továbbra is Koncz Lajos maradt, aki viszont mint természettanszakos inkább a fizikai eszközök beszerzésére helyezte a súlyt. Igazgatósága idején az mint természettani szertár szerepelt, az évkönyvben is csupán a fontosabb természettani beszerzések szerepeltek. Megbízható adat a természetrajz-gyűjteményről az 1875-76-os tanévről maradt fent. Keszi Hajdú Lajos igazgató az alábbi helyzetről adott képet: 4 Az iglói Ág.h.ev. főgymnasium története. Pakk Károly. Iglón (1896) 78. 5 A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve 1966/67. Szerk. Ari Sándor 21.