Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A néprajz nagykunsági intézményeinek történetéről - Fazekas Mihály: A karcagi múzeum megalapítása és első leltára
A karcagi múzeum alapítása és első leltára 277 országgyűlési megnyitási érem 1865-ből. Steiner Ferenc: 2 db ezüst pénz Zsigmond idejéből, a tiszafüredi múzeum kőkorszakbeli tárgyairól felvételek. M. Varga Lajos: 5 db ezüst, 7 db rézpénz, boros kancsó, 1876-ból, kosszarv, bütykös 1883-ból, kulacs, tulipántos pohár, ágyúgolyó, csikós sarkantyú, törött fokos, jégpatkó, boros üveg, kétnyelvű bodnár kés, egy csövű kapszlis fegyver. Ökrös János: hosszú ágú régi vasvilla, nyárs. Ifj. Markovics György: ásványok. Öreg Markovics György: régi női czipő patkó, huszár sarkantyú, 18 db rézpénz, 1 db ezüst pénz. Szegedy Jenő tanító gyűjtése: 20 db Kossuth bankó, 4 db rézpénz. Veres András: 7 db régi könyv (közöttök egy magyar grammatika 1833-ból), tőrös bot. K. Nagy Bálintné: orsók, régi pénz. Bakk Sándorné: 7 db rézpénz, 3 db ezüst pénz, 3 db erdélyi kancsó. Jövő számban közlöm a deczember hónapi ajándékozást. A kinek az eddigi közlésekben kitüntetett hasonló tárgya van, szíveskedjék elküldeni a múzeum gyarapítására. Hazafias szeretettel: Joó András ev. református s. lelkész NAGY-KUNSÁG XXXVII. évf. 50. szám 1912. december 8. A nagy Kun Múzeum immár beköltözött a városház palotában fenntartott helyiségeibe. F. hó 4-én délután 5 órakor Joó András simontornyai református lelkész a múzeum megteremtője, a rendezéssel teljesen elkészülvén - átadta a múzeumot - a múzeum egyesületnek. Ez ünnepélyes alkalomra megjelent a város részéről Dr. Szentesi Tóth Kálmán polgármester, Madarász Imre református lelkész, a múzeum egyesület elnöke; a helybeli sajtó képviselete, Györfi István tanár Budapestről, a nemzeti múzeum néprajzi osztályának asszisztense; a helybeli társadalmunkból a kultúra iránt érdeklődő hölgyek és urak elég számban Madarász Imre egyesületi elnök beszédében fejtegette a múzeumnak nevelő és oktató hatásait - ígéretet tett, hogy a gyönyörű ambítióval alig két év alatt pénz nélkül megteremtett múzeum ügyét mindenkor a szívén fogja viselni - és a Nagykunságra kiterjedő kultúr gyűjtővé igyekszik lenni. Végül meleg szavakkal méltatta Joó András egykori káplánjának a múzeum megalkotása körüli érdemeit, a mellyel a mi pátriánkban örök nevet biztosított magának. Szólt még röviden Györfi István tanár is, idézve Seemayer Villibald nemzeti múzeumi néprajzi osztálya igazgatójának a bírálatát a múzeumunkról, hogy a néprajzi osztály maga megér 6000 koronát. Ő is ismerve az összes vidéki múzeumokat, - nyugodtan mondhatja, hogy csak a debreczeni és hódmezővásárhelyi gazdagabb - a szegedi is aránylag szegényebb, bár ennek oka az 1879-iki szegedi árvíz, a mi az egész várost elpusztította. Gratulál Joó Andrásnak, hogy ilyen szép múzeummal ajándékozhatta meg Karcagot. A tárgyak közül rendkívül értéke van egy bronzkori leletnek; a néprajzi dolgokból nagy értékkel bír a mennyezetes ágy, pompásan hímzett párnáival. Szép az edény gyűjtemény és a kulacsok csoportja. Joó András és Veres Rébék nénénk nevei egyforma joggal foglalhatnak helyet azokban az elösmerő sorokban, a mikkel majd sok idő múltával valamelyik becsületes krónikás fogja megírni ennek a szép múzeumnak a történetét. Egy karcagi asszony, a kinek egyszerű lelkében csodálatosképpen fejlődött ki a régiségek kultusza és egy nem idevalósi férfiú érdemesek arra, hogy itt őszintén köszönetet mondjunk nekik azért, hogy a magyar műveltségnek - közelebbről Karcag városának ilyen szép intézményt ajándékoztak."
