Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Paraszti gazdálkodás és tárgyi kultúra - Simon András: A gúzsos szőlőprés. A mustnyerés archaikus eszköze és technológiája Délnyugat-Magyarországon
248 Simon András zsák, amit takácsokkal készíttettek, vagy maga a gazdasszony szőtte házilag font vastagabb fonalból. A lényerés másik módja a mustnak szőlőpréssel, borsajtóval történő kinyomása. Szerkezeti és mechanikai jellemzőik alapján a hagyományos, fából készült magyar borsajtókat három alaptípusba sorolja a néprajzi szakirodalom: /. Főfás vagy bálványos sajtók 2. Középorsós sajtók 3. Allóorsós sajtók Az egykarú emelő elvén működő főfás szőlőprések főbb szerkezeti elemei: a présgerenda (nyomógerenda), melynek egyik vége két függőleges tartóoszlop között állandóan vagy ideiglenesen rögzített, a présgerenda másik végéhez kapcsolódó orsó, kötél, csiga vagy csörlő, amely a présgerenda tömegén felül biztosítja a nyomóerő kifejtését, valamint a törköly elhelyezését és befogadását szolgáló présalap és préskosár. Ezen szerkezeti megoldások különbözőségei adják a főfás szőlőprések típuscsoportján belüli altípusokat, táji változatokat. Az általunk bemutatandó, a főfás sajtók csoportjába tartozó gúzsos szőlőprés tipológiai besorolásakor az említett szerkezeti szempontok vizsgálata közül a préselendő anyag elhelyezésének, felrakásának módja az elsődleges. Cato legegyszerűbb megoldásként említi, hogy a terménnyel teli kosarat egy kis emelvényre helyezik. 7 A régészek a II— III. századból Pannónia provincia területérő több, kőből faragott préstálcát, présalapot tártak fel. Ezek egy részén világosan látható a szögletes vagy kerek préskosár helye és a mustelvezető csatorna. 8 A múlt századi nyugat-európai présleírások és -ábrázolások között találunk olyan típust, amelynél a nyomógerenda alá szimmetrikusan deszkalapot helyeztek, s erre rakták fel a préselendő szőlőzúzalékot. 9 Ha az ilyen sima felületet körben 30-40 cm magas peremmel övezik, már szimmetrikus présmelencéről beszélhetünk. Vajda Dániel múlt század közepi leírásában az úgynevezett táblás sajtó ismertetésekor a törköly felrakásának egy egyszerű, de érdekes módját említi: „ Tudjuk, hogy a táblás sajtón egy négyszögletű asztalfedélhez hasonló táblára halmozzák föl a kisajtolandó szőlőt gúla (pyramis) alakulag. A mint a szőlőhalom az első nyomás által lésülyed, a gúla négy alsó szélénél szétterjed a szőlő vagy a törköly, melyet tehát jó éles bárddal levagdalnak, s az így leszabdalt törkölyt a gúla közepére visszahalmozzák, mire új nyomás következik. E nyomó, bárdoló és felhalmozó eljárást ismétlik több ízben, míg ti. a must eléggé ki lesz nyomva. " Hasonló ehhez a Babó és Mach által horvát módszernek nevezett eljárás, amelynek során a sima présalira 15 centiméterenként egy-egy vesszőréteg közbeiktatásával rakják fel a törkölyt. ' Mindkét módszer közös jellemzője, hogy a törkölyt oldalról semmi sem fogja körbe. 6 Vincze 1958. 7 Cato 1966. XXI. 18. 122-125., 295. 8 Füzes-Sági 1968.352., Kecskés-Pető 1974.147-153. 9 Chaptal 1804., Babo-Mach 1893. 908., Bassermann-Jordán 1907. 1. 246. 0 Vajda 1858. 71. 'Babo-Mach 1893.1.908.
