Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Paraszti gazdálkodás és tárgyi kultúra - Viga Gyula: A Latorca néprajzához
A Latorca néprajzához 213 továbbá a táplálkozás archaikus elemeiben, a gyermek háton való szállításában, a társadalom és a folklór számos jelenségében. A Latorca és az Unggal egyesült Laborc összefolyásának térségében, Zétény környékének háromszögében szigetjelenségek figyelhetők meg: például a női és férfi hajviselet korai polgárosodásában, a gabonás- és krumplisverem elterjedésében, a húsételekben, a karácsony esti étkezésben. Különösen szembetűnő azonban az alföldi jellegű elemek benyomulása a táplálkozás technikáiba, eljárásmódjaiba. Úgy tűnik tehát, hogy a népességében és vallásaiban bonyolultan összetett térség tradicionális műveltségében nem maga a Latorca jelenti a kulturális határt. Elsősorban a változó nyelvhatár(ok), etnikai határok, felekezeti különbségek formálták a hagyományos műveltség térszerkezetét, ám ennek térrácsát át- meg átszövik a részleteikben eltérve és változva is differenciákat okozó - táji adottságok, földrajzi feltételek. Bár számos részlet még feltárásra vár, az már most megfogalmazható, hogy a Bodrogköz szlovákiai oldalának és az ún. Ung-vidéknek a kulturális elkülönülésében, az ott élők egymásról alkotott vélekedésében zömmel újabb kori, jobbára XX. századi változások játszottak szerepet. Ezek részletező feltárásához az eddigi kutatások és az atlaszok nem adnak elegendő támpontot. Valójában a mai DélkeletSzlovákia és a határos ukrajnai térség kartografikus feltárása adhatna választ kérdéseinkre. Sok tekintetben azonban, - magam úgy látom -, források és adatok hiányában, egyes részleteiben talán örökre megválaszolatlanok maradnak a kérdéseink a térség bonyolultan összetett kulturális folyamatairól. A bevezetőben felvetett szempontokra visszatérve, úgy vélem, hogy az önmagában is tanulságos történeti-néprajzi-antropológiai vizsgálatok tárgyát képező Latorca és völgye sokkal inkább összeköt, összekapcsol tájakat és kultúrákat, mintsem elválasztja azokat. Irodalom Bellon Tibor 1989 Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. Kaprálik Zsuzsanna-D. Varga László (szerk.): Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. Néprajzi KözlésekV. 19-26. SlovenskéPedagogickéNakladatel'stvo, Bratislava. 1991 Artéri gazdálkodás a Tisza mentén a XVIII-XX. században. Alföldi társadalom II 109-124. Békés Megyei Tanács, Békéscsaba. Bencsik János 1986 A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében. Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, 143153. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. Bodnár Lajos 1995 Latorca (és egyéb írások). Mécses Könyvek, Királyhelmec.