Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Sári Zsolt: Van kiút? Egy tiszamenti település túlélési stratégiája: a falusi turizmus

182 Sári Zsolt te, csökkent viszont a legelők aránya. A település földrajzi elhelyezkedését is megváltoztatta a vízrendezés: a házak nagy része korábban az új meder helyén állt, a falu mostani helyén a gazdasági épületek álltak és a határ egy része is a Tisza másik partjára került. Az ármentesítés után a múlt század végén nagy arányú erdősítés és gyümölcsfa telepítés zajlott le. Petrovay György báró, a falu akkori birtokosa faiskolát alapított és meghonosította a germersdorfi cseresznye termesztését. A cseresznye hamar kedvelt gazdasági forrása lett a falunak és a két világháború között több kistermelő megélhetését biztosította. Elsősorban Szolnokon és a környező településeken értékesítették, de Ausztriába és Németországba is eljutott a nagykörűi cseres e. A községben állandó piac, hetipiac volt és kérték országosvásár-tartás engedélyezését is.

2 A település mai gazdasági és társadalmi képe Nagykörű jelenleg is elsősorban agrártelepülés, a falu lakói főleg kertészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A legfontosabb megélhetési forrásnak a cseresznye tekinthető, amely azonban jelenleg elaprózódott ültetvényeken terem. Körülbelül 600 gazda, azaz szinte a falu minden lakója termel cseresznyét. Az előrelépés, a könnyebb értékesítés a szövetkezés valamilyen formában történő megszervezésével oldható csak meg. Ezt a célt szolgálja az 1992-ben megalakult Kertbarát Szövetkezet. Az 1990-es évek elején a cseresznye minőségének megőrzésére a százéves fákból szemeket oltottak kétezer csemetébe, az ún. Petrovay-féle cseresznyefákról. Jelenleg azonban egy erőteljes kettősség jellemzi a falu cseresznyetermesztését. Egyfelől elmondhatjuk, hogy megindult egyfajta fejlesztés, a már említett Kertbarát Szövetkezet létrehozásával, majd a Nagykörűi Gazdák Szövetkezetének megalakításával. E szövetkezések a közös fellépéssel a gazdaságosabb és hatékonyabb termesztést szolgálják, például a közös növényvédelem területén. Folyamatosan bővül a cseresznye értékesítési köre: a hazai kereskedelem mellett, meghatározó módon van jelen a nemzetközi kereskedelem is, jelentős exporttal. Másfelől azonban növekvő problémák is vannak a cseresznyések körül, egyre több ültetvény öregszik ki, válik gondozatlanná. Ennek két fő oka a gazdák öreg kora, egyre kevesebb munkát tudnak a fákra fordítani, másrészt nagyon sok ültetvény került városiak kezébe, akik azonban nem foglalkoznak csak a szüret idején a cseresznyéssel. A helyi gazdák sérelmezik, hogy többen két környező faluból, Kőtelekről és Tiszabőről vásárolnak fel cseresznyét, ezzel veszélyeztetve a nagykörűi cseresznye jó hírét. A növénytermesztés mellett meghatározó mezőgazdasági ágazat az állattartás is, amely azonban nem a magángazdaságokban, hanem a Haladás Tsz-ből alakult részvénytársaságban jelentős. A 70 embert foglalkoztató cég 1200 hektár földet bérel, 2 Botka 1989. 37-50.