Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Tolnay Gábor: Szövetkezetek Dévaványán a két világháború között

178 Tolnay Gábor meggyőzni a hegyközségi szervezet előnyeiről és szükségességéről. Ez feltehetően sikerült is, mert indítványára egvhangú lelkesedéssel kimondták a hegyközség megalakulását. A megalakulást követte a hegyközségi szervezeti és ügyviteli szabályzat letárgyalása és elfogadása, amit szintén egyhangú határozattal elfogadtak. Az alakuló közgyűlés feladatát képezte még az új tisztikar megválasztása. A választás közfelkiáltással történt. Elnöknek Földessy Zsigmond községi főbírót, hegyközségi bírónak J. Erdős Ferenc községi gazdát, a Szolnokon székelő hegyközségi tanácsba kiküldöttül Csatáry János ny. tanító földbirtokost, választmányi tagokul Balogh Zsigmond és Földessy Ferenc kertbirtokosokat választották meg. A választmány többi tagjainak a megválasztása a közeljövőben megtartandó rendes közgyűlés keretében fog megtörténni. A hegyközségi szervezet megalakításával egy új mezőgazdasági érdekképviseleti intézmény keletkezett Dévaványán, melynek legfőbb feladatát a szőlő- és gyümölcstermelés előmozdítása fogja képezni.

22 6. Az Állatértékesítő Szövetkezet megalakulása 1939. április 27-én délután 2 órakor a Gazdaszövetség székháza nagytermében a gazdatársadalom életére nézve nagy horderejű esemény zajlott le. Márton Józsefnek, a „Hangya" központ kiküldöttjének jelenlétében megalakult az állatértékesítő szövetkezet. Marton József hosszabb beszédben ismertette az állatértékesítő szövetkezet feladatát, szervezetét és működését. Tájékoztatta a gazdatársadalmat arról, hogy hazánk Németországgal és Olaszországgal egyezményt kötött az állatkivitelre, és arról is szólt, hogy a megkötött egyezményeknek melyek azok a feltételei, amelyek a gazdákat közvetlenül érdeklik. Közölte, hogy az egyezmények értelmében az átvételi árakat hat hónapra állapították meg, így nagyobb eltolódás a hízott sertés árában nem igen következhet be. Ismertette továbbá a gazdák által igénybe vehető hizlalási hitel feltételeit is. Meggyőző adatokkal mutatta ki, hogy eddig a semmi kockázatot nem vállaló kereskedelem élvezte a kivitelen elért hasznot, a termelő gazdának pedig csak a morzsa hullott abból; - az értékes takarmánynak feletetése, szorgalma, tudása, gondja, aggodalma jutalmazatlan maradt. Ezeknek a tényeknek a felismerése indította a „Hangya" központ vezetőségét az állatértékesítő szövetkezet megszervezésére, - a kitűnően bevált tojás-, baromfi és tollértékesítő szövetkezet mintájára. Haszon nélkül, - pusztán költségeinek levonásával, - oly magas árakat juttat az állattartó gazdáknak, amekkorát eddig soha el nem értek. Mind ez csak a szövetkezetben rejlő erő tömörülése útján lehetséges. A központi kiküldött felhívására 75 taggal nyomban megalakult a helybeli két fogyasztási szövetkezet keretében az állatértékesítő csoport, melynek 11 tagból álló intézőbizottsága, - élükön községünk főjegyzőjével, -javarészben a két szövetkezet vezetőségével azonos összetételű. 22 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VII. évf. 8. szám. - 1939. február 19.