Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Kulturális folyamatok tér- és időbeli keretei - Tolnay Gábor: Szövetkezetek Dévaványán a két világháború között
176 Tolnay Gábor piachódítást könnyűszerrel folytatni lehetne nyugat felé, ha a magyar gazdák, köztük a dévaványai gazdák is, komolyan az egységes termelés és az együttes értékesítés útjára lépnének. Mindezen felül igen fontos, hogy a mai juhállomány ne csökkenjen. Nem szabad az állattenyésztés egyik legjövedelmezőbb ágát sorvadásnak kitenni, amikor fenntartása nem ütközik különösebb akadályba. Azok a legelők, melyek máig megmaradtak, úgysem alkalmasak másra, mint a juhok legeltetésére. Ahol búza nem terem meg, ott a juhtenyésztés szép jövedelmet hozhat. Ne törjék fel tehát a ma még meglévő legelőket, sőt igyekezzenek azokat a lehetőséghez képest kiterjeszteni. A másik fontos szabály az volna, hogy a bárányokat csak hat hetes korukig szoptassák és azontúl kezdjék meg a fejést, a bárányokat pedig értékesítsék. Az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ ezen a téren is segítségére kíván lenni a gazdáknak, és segítséget nyújt, hogy a bárányokat, valamint a gyapjút szintén együttesen és jó áron értékesítsék. Az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ küldötteinek előterjesztését élénk vita követte, majd az értekezlet megegyezett abban, hogy az egységes árutermelés és az együttes értékesítés megszervezésére felkéri a községi elöljáróságot és a községi mezőgazdasági bizottságot. 18 A dévaványai gazdák azért meggondolták a dolgot és csak 1942. június 21-én alakították meg a tej szövetkezetet. Erről a Dévaványai Hírlap is tudósított. „Dévaványa nagyközség mezőgazdasági és közgazdasági életére kiható esemény zajlott le június 21-én a Gazdaszövetségben. A régen vajúdó tejszövetkezet ügye végre megoldást nyert. A gazdatársadalom hatalmas érdeklődése mellett alakult meg a tejszövetkezet, és a most mutatkozott lendületből következtetve minden reményünk meglehet arra, hogy rövid időn belül sikerrel fog működni. A tejszövetkezet megalakítására irányuló mozgalom ez alkalommal is a Gazdaszövetség vezetőségétől indult ki és elmondhatjuk, hogy a község egész társadalmának legteljesebb tetszésével találkozott. A június 21-én délután 3 órakor tartott alakuló közgyűlésen ifj. Z. Nagy Ferenc a Gazdaszövetség elnöke ismertette a tejszövetkezet létrehozásának szükségességét, a gazdatársadalomra és a fogyasztó közönségre származható és várható előnyeit. Ismertette az alapszabály tervezetet és kö- zölte az elgondolásokat, melyeket a szövetkezet vezetésénél érvényesíteni óhajtanak. Az előterjesztéshez B. Kiss Márton főjegyző, Barabás Bálint adóügyi jegyző és Dr. Tóth István Hangya ügyvezető szóltak hozzá, és mindhárman a létesítendő szövetkezet előnyeit és szükségességét hangoztatták. A módosító javaslataik letárgyalása után a közgyűlés a szövetkezet megalakítását kimondta és az alapszabályokat elfogadta. A megalakulás elhatározása és alapszabály elfogadása után az igazgatóság megválasztása következett. B. Kiss Márton főjegyző javasla- tára egyhangú lelkesedéssel választották meg: Antalffy Jenő, Földessy Zsigmond, Bogya Elemér, Szarka FeDÉVAVÁNYAI HÍRLAP - IV. évf. 52. szám. - 1936. december 23.
